A Tour de France Zárószakaszának Izgalmai
A Tour de France zárószakasza hagyományosan az ünneplésről szól. A versenyzők a táv első felében kedélyesen beszélgetve gurulnak, míg a győztes pezsgőzik, és a szurkolók fotózkodnak egymással. A nap végén azonban a Champs-Élysées-en begyújtják a rakétákat, és a verseny egy grandiózus sprintekkel ér véget. Az idei versenyt azonban izgalmas és új pályarajzzal színesítették a szervezők.
Tavaly, a párizsi olimpia országúti kerékpárversenyei hasonló euforikus hangulatot idéztek elő, mivel a mezőny egy másik ikonikus helyszínre, a Montmartre emelkedőjére is eljutott. A tömeg óriási volt, és a kaptató komoly kihívások elé állította a versenyzőket. A Tour szervezői annyira megtetszett ez a pálya, hogy most a zárószakaszba is beillesztették, amivel megemelték a szakaszgyőzelemre esélyes versenyzők számát.
Ezúttal a Montmartre-ra vezető alig több mint egy kilométer hosszú emelkedőre háromszor is felvitték a kerékpárosokat, mielőtt visszatértek volna a Champs-Élysées-re. Az emelkedő a rövid, robbanékony versenyzőknek kedvezett, de a robusztus sprinterek is esélyt kaptak a hajrára.
A szakaszgyőzelemre esélyesek között volt Tadej Pogačar is, akinek már csak annyi volt a feladata, hogy beérjen a célba, hiszen közel négy és fél perces előnye megkövetelte, hogy negyedszer is megnyerje a sárga trikót. A verseny végén az összetett eredmények érdekében a szervezők a szakasz utolsó ötven kilométerét neutralizálták, így nem volt számottevő változás.
Pogačar a verseny előtt már abszolút favoritnak számított. A kétszeres győztes Jonas Vingegaard dán versenyző idén nem egy súlyos sérülésből felépülve érkezett, de Pogačar dominanciája egyértelmű volt. Minden területen brillírozott, a nagy hegyek előtt már gyűjtötte a másodperceket is, és az első időfutamon váratlan Vingegaard gyenge teljesítménye miatt már több mint egy perccel vezetett.
A harmadik helyért élesebb csata folyt, ahol a Bora-Hansgrohe csapata szeretett volna dobogóra juttatni Primož Rogličot. A fiatal Florian Lipowitz azonban kitűnő teljesítménye révén átvette a vezetést a második felében, amíg végül a német versenyző biztosította a harmadik helyet.
A verseny végére Pogačar négy szakaszt megnyerve és öt másikon dobogóra állva a sárga trikó mellett a pöttyös trikót is megszerezte, amely a hegyi pontverseny legjobban álló versenyzőjének jár. A zöld trikóra is volt esélye, ám a sprinter Jonathan Milan végül megelőzte őt.
A zárószakasz első 90 kilométere eseménytelenül telt, de a Montmartre első megmászása izgalmakat hozott. Julian Alaphilippe támadása után Pogačar is beindult, és csak egy körülbelül harmincfős csoport maradt az élen. A szakadó eső és a csúszós macskakő tovább nehezítette a versennyel való megbirkózást.
A második és harmadik felmenetelnél Pogačar brutális tempóra váltott, és olyan iramot ment, amellyel a további versenyzők nem tudtak lépést tartani. Wout van Aert a harmadik mászáson kiugrott, és végül kényelmes előnnyel nyerte meg a szakaszt, míg Pogačaról és a többiekről a vizes, csúszós úton már nem tudtak közelíteni.
A Tour de France zárószakasza tehát nemcsak a győztes ünnepléséről szólt, hanem izgalmas versenyt is hozott, amely a verseny összes résztvevője számára felejthetetlen élményt nyújtott.
Főkép forrása: telex.hu
