„A hűség a legkegyetlenebb béklyó” – mondja Ákos, de vajon van-e tudományos alapja annak a gyakran hallott felvetésnek, hogy a férfiak ezt a béklyót jobban megsínylik?
Az alapkoncepció, amit igen gyakran hallunk, valahogy így hangzik: a hímállat célja, hogy magját szétszórja szerte a világban, és minél több utóddal népesítse be a földet. Ezzel szemben a nőstény az utód kihordására és gondozására termett, így a hímben ehhez a stabilitást és a védelmet keresi. Ezért aztán a férfiak számára nagyobb kihívást jelent a hűség, mint a nőknek.
Nos, ez a felállás már az állatvilágban sem maradéktalanul teljesül, az embernél ráadásul az érzelmek és a szocializációs folyamatok is képbe kerülnek. Az Indianai Egyetem két tudósa, Dr. Aaron E. Carroll és Dr. Rachel C. Vreeman friss kutatásában minden kétséget kizáróan igazolta, hogy a nők libidója is változik egy hosszú, monogám kapcsolat során: a többség egy idő után kevésbé kívánja a partnerét, mint a kezdetek kezdetén, és ezeknek a hölgyeknek egy része nyitottá válik egy új associate közelségére is.
Mivel azonban a nők a gyereknevelés és a háztartás kihívásai miatt nehezebben szakadnak ki a megszokott mókuskerékből, egyszerűen kevesebb lehetőségük van arra, hogy félrelépjenek. Illúzióitok azonban ne legyenek: nőknél is, akár a férfiak esetében, az alkalom szüli a tolvajt. A megoldás? Etikus nem-monogámia, vagy épp tudatos megújulás, időről időre, ágynál és asztalnál egyaránt.
kép: Jeremy Wong Weddings on Unsplash
