A vámháború hatásai és a globális kereskedelem átalakulása
Eltelt majdnem egy év a Felszabadulás Napja óta, amikor Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, a Fehér Ház Rózsakertjében „kölcsönös vámokat” hirdetett meg több mint 50 ország ellen. A McKinsey Global Institute nemrégiben publikált jelentése, amely a „Geopolitika és a globális kereskedelem geometriája” címet viseli, azt a meglepő következtetést vonja le, hogy a vámháború nem fojtotta meg a világkereskedelmet.
Bár az Egyesült Államok vámtarifái a második világháború óta nem látott szintre emelkedtek, a világkereskedelem gyorsabb ütemben bővült, mint a világgazdaság. Az amerikai import és a kínai export egyaránt történelmi csúcsra jutott. A kereskedelmi áramlások átrendeződtek, de nem omlottak össze.
A jelentés egyik szerzője, Tiago Devesa elmondta az Euronewsnak, hogy 2025-ben a legnagyobb változás az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelem mennyiségében volt tapasztalható. A két ország közötti árumennyiség jelentősen visszaesett, ám ez a trend már a vámok bevezetése előtt megkezdődött. McKinsey adatai szerint az amerikai-kínai kereskedelem mintegy 30%-kal csökkent, ami körülbelül 130 milliárd dollár (112,3 milliárd euró) értékű kínai export eltűnését jelenti az Egyesült Államok felé.
Devesa hozzátette, hogy az Egyesült Államok a beszerzéseit fokozatosan Kínán kívülre helyezte át, így Délkelet-Ázsia, különösen Vietnam, Thaiföld és Malajzia, jelentős növekedést mutatott a kínai ellátási láncok felszívásában. India is fontos szerepet játszik, mivel az Egyesült Államok csökkentette kínai okostelefon-beszerzéseit, míg India e tekintetben növelte az exportját.
A McKinsey jelentése megállapította, hogy Kína kereskedelmi többlete rekordot döntött, és a kínai exportőrök átlagosan 8%-os árcsökkentést hajtottak végre a fogyasztási cikkek esetében, hogy megtartsák piaci részesedésüket.
Az Egyesült Államok kereskedelmi hiányával kapcsolatban a jelentés rávilágít, hogy a politikai ígéretek és a tényleges statisztikák között jelentős eltérések vannak. Trump Felszabadulás napi beszédében hangsúlyozta a krónikus kereskedelmi hiány nemzetbiztonsági vészhelyzet jellegét, mégis a Gazdasági Elemzések Hivatalának 901,5 milliárd dolláros éves hiánya mindössze 0,2%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva.
A mesterséges intelligencia (MI) terén az Egyesült Államok jelentős előnyre tett szert, mivel 2025-re a világ új adatközpont-kapacitásának körülbelül felét ők adták. Az MI-hez kötődő kereskedelem növekedésének legfontosabb hajtóerejévé vált, amelyek aránya a világkereskedelemben már 35%-ot is elérte.
Az Európai Unió is válságos helyzetbe került: a blokknak nőtt a Kínával szembeni kereskedelmi hiánya, míg az Egyesült Államokkal szembeni többlete csökkent. A legnagyobb elvesztett részesedést az EU autóipara könyvelheti el, amelynek kivitele az Egyesült Államokba 17%-kal csökkent, míg Kínába több mint 30%-kal.
Brüsszel igyekszik csökkenteni a kiszolgáltatottságát, különböző kereskedelmi megállapodások révén Indiával és a Mercosur-országokkal, hogy diverzifikálja kereskedelmét Kínán és az Egyesült Államokon túl.
A jelentés végül kiemeli, hogy a kereskedelem alakulását hosszú távú hullámok és rövid távú zűrzavarok formálják, amelynek Kína és az Egyesült Államok közötti vámtarifák mellett a mesterséges intelligencia robbanása is fontos tényezője lett.
Főkép forrása: euronews
