A vendégmunkás-törvény szigorítása és hatásai a magyar iparra
Június 5-től a magyar kormány szigorította a harmadik országbeli munkavállalók – többségében ázsiai vendégmunkások – alkalmazásának lehetőségeit, ami nagy zavart keltett a helyi iparban. Az új szabályozás értelmében csupán a foglalkoztatási célú engedélyek kérelmezésére van lehetőség, ami a munkaerőpiacon népszerű cégek véleménye szerint túlbonyolított és időigényes folyamatokat eredményezett. E változás sokakban jogosan keltett aggodalmat, hiszen a vendégmunkások alkalmazása eddig lényeges megoldást jelentett a munkaerőhiányra.
A piaci szereplők, főként a munkaerő-toborzással foglalkozó cégek, már számos nyilvános nyilatkozatban kifejezték aggályaikat, miszerint az új intézkedések figyelmen kívül hagyják a gyártóipar valódi problémáit. A MasterGood-csoport vezetője is aggasztónak találta a helyzetet, kiemelve, hogy a vendégmunkások hiányában a várva várt, 120 milliárd forintos beruházásukat le kell állítaniuk, ami az iparban heves vitákat gerjesztett.
A helyi munkaerő helyzete
A magyarországi munkaerőpiac összetett helyzetét tovább bonyolítja, hogy a hazai munkavállalók létszáma kimerült: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 15–64 éves korosztály foglalkoztatottsága már 75,1 százalék, és az aktív álláskeresők számával együtt ez a szám még magasabb. A munkaerőhiányt nemcsak a mennyiségi, hanem a mobilitási problémák is súlyosbítják, hiszen a dolgozók gyakran nem ott élnek, ahol a munkahelyek találhatóak.
Az általános fluktuáció, vagyis a múlttal bíró dolgozók folyamatos távozása, tovább fokozza a vállalatok nehézségeit. Becslések szerint egy-egy gyár esetében a munkások 15%-a folyamatosan cserélődik, ami nemcsak költségeket emel, de a gyártás hatékonyságát is rontja.
A vendégmunkások szerepe
Az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása stabilizálta a helyzetet, hiszen ők sok esetben a gyárak működésének gerincét képezik. Az új szabályozás következtében azonban a bajba kerültek gyárak most a nem kívánt fluktuációs rátától szenvednek, ami jelentős hátrányokat eredményezhet.
A vendégmunkások alkalmazásának költségei is gyakran felmerülnek a vitákban: míg egyesek úgy vélik, hogy a vendégmunkások leszorítják a helyi bérszintet, addig mások kiemelik, hogy a munkaerő költségeit a vendégmunkások rendkívül megerősített termelékenysége feledtetheti.
A politikai és gazdasági kockázatok
A vendégmunkás-stop mögött politikai üzenetek is állnak, amit a közelmúltban a Tisza Párt választási programja is alátámaszt. A váratlan intézkedések gazdasági következményeit a munkaerőpiac szereplői aggasztónak tartják, mivel e téren drámai változásokra nem volt felkészülve a gazdaság.
A cégek vezetői hangsúlyozzák, hogy a vendégmunkások megszorítása nem feltétlenül a bérfelzárkózás irányába mozdítja el a munkaerőpiacot. Sőt, a vállalatok arra figyelmeztetnek, hogy a megfelelő mennyiségű és képzettségű munkaerő hiányzik az iparból, és az új szabályozások következtében még kevesebb esélyük marad a kívánt munkaerő megtalálására.
Milyen megoldásokat találhatunk?
A megoldás keresése érdekében a cégek több irányt is vizsgálnak, például az automatizálás növelését. Az automatizációval a vendégmunkás iránti igény csökkenhet, de ez még nem jelenlegi megoldás, mivel a legtöbb gyár esetében a technológiai váltás időbe telik.
További lehetséges megoldásként a cégek külföldi terjeszkedését is említi, ám ez sok cég számára kockázatos lépésnek tűnik, és már nem merészkednek be a környező országok munkapiacaira.
Bármi is legyen az irány, egy biztos: a vendégmunkások szerepének visszaszorítása nemzetközi szinten jól megszokott gyakorlat, ám Magyarországon a jelenlegi környezet és a szabályotások mellett nem tűnik reálisnak a hirtelen váltás.
Főkép forrása: telex.hu
