Új adatközpontok a világ legszárazabb pontjain
A Microsoft, a Google és az Amazon a világ legszárazabb pontjain telepít új adatközpontokat – derül ki a SourceMaterial és a Guardian közös nyomozásából. Bár manapság úgy beszélünk az adatokról, mintha azok egy felhőben, valahol a fizikai síkon túl léteznének, ez valójában nem így van: minden így elmentett dokumentum és fénykép egy fizikai adattárolón, szerveren lakik, amiket a nagy cégek óriási raktárakban működtetnek. Mivel rengeteg ilyen szerver dolgozik egyszerre, fontos a hűtésük, amit egyelőre vízzel lehet a leghatékonyabban megoldani.
Az adatközpontoknak azonban nemcsak édesvízre van szüksége, hanem viszonylag száraz levegőre is, ezért működtetnek és építenek új ilyen raktárakat száraz területeken. Viszont pont ezekben a régiókban gyakran már amúgy is vízhiány van, amit tovább fokoznak az elképesztő vízigényű szerverek.
A SourceMaterial szerint a Microsoft, az Amazon és a Google jelenleg már 38 aktív adatközpontot működtet olyan területeken, ahol nincs sok víz, és további 24-et építenek hasonló helyeken. A techcégek azért bővítik a kapacitásukat, mert a ChatGPT-hez hasonló generatív MI-s rendszerek betanításához és működtetéséhez is adatközpontokra van szükség.
Azokban a régiókban, ahol van víz bőven, nem sokakat zavarnak az adatközpontok. Azonban a Microsoft 2023-ban közölte, hogy a felhasznált víz 42 százaléka olyan helyről jön, ahol magas a vízhiány. A Google 15 százalékot jelentett, az Amazon pedig nem közölt erről adatot.
Az Amazon például a spanyolországi Aragóniában építene három új adatközpontot, méghozzá mindegyiket egy már létező mellé. Ezek összesen 755 720 köbméter vizet használhatnának évente, ami elég lenne 233 hektár (nagyjából három Városligetnyi) kukorica öntözésére. Aragónia fő terménye nem más, mint a kukorica.
Ez azonban csak a hűtésre használt víz, így az nincs benne, amit a szerverpark működtetéséhez szükséges áram termelésére fordítanának. Szakértők szerint mindent egybevetve a három új adatközpont több vizet használna, mint a teljes régió összesen, de az Amazon decemberben arra kérte a helyi vezetést, hogy hadd emeljék meg a már létező három adatközpont vízhasználatát, méghozzá 48 százalékkal. Az Amazon szerint erre azért van szükség, mert a klímaváltozás miatt egyre melegebb van a régióban, ami ellen több vízzel tudnak fellépni. Aragónia tavaly az EU-tól kért segítséget, mikor szárazság sújtotta a régiót. Eközben Spanyolország 75 százalékát elsivatagosodás fenyegeti.
A három nagy cég eközben azt állítja, hogy 2030-ra vízpozitívak lesznek. Ez elméletben azt jelenti, hogy a – szénkibocsátás ellensúlyozásához hasonlóan – miközben valahonnan elvesznek vizet, olyan helyeken segítenék a víztermelést, ahol hiány van.
Szakértők szerint azonban ez nem úgy működik, mint a szén-dioxid, hiszen az egy globális probléma, így ha valahol segítenek kivonni a gázt a légkörből, az nettó valóban segít, de a víz egy lokális kérdés. Aragóniában nem sokat fog segíteni, ha egy adatközpont elhasználja a helyiek elől a vizet, de cserébe a működtető cég több ezer kilométerrel odébb javítja a helyi vízviszonyokat.
A Meta az arizónai Mesában indított új adatközpontot, és a Google két újabbat építene a városban, és az azt magában foglaló Maricopa megyében a Microsoftnak is van két adatközpontja. A megye eközben az extrém szárazság peremén áll, és 2023 júniusában az állam visszavonta több lakóház építési engedélyét, arra hivatkozva, hogy nincs elég talajvíz.
Ennek ellenére a Google továbbra is építi az adatközpontokat, amik közül az első évente 5,5 millió köbméter víz használatára kapott engedélyt, ami nagyjából 23 ezer arizónai vízhasználatának felel meg. A cég azt állítja, hogy nem tervezik mindet felhasználni, és dolgoznak egy levegőhűtéses rendszeren.
„Hiszem, ha látom. A legtöbb adatközpont ép léghűtésesről áll át vízhűtésesre, mert a folyadék sokkal hatékonyabb, amikor sűrűn lerakott szervereket kell hűteni, márpedig az MI-hez pont ezeket használják leginkább” – mondta Lorena Jaume-Palasí, az Ethical Tech Society alapítója.
Donald Trump januárban bejelentette a Stargate-projektet, aminek keretein belül egy év alatt 500 millió dollárt költenek MI-fejlesztésekre, így valóban szükség lesz az új adatközpontokra, hogy bírják majd a terhelést. Ez azonban, ahogy látszik, rengeteg, víz felhasználásával jár majd. Ez azonban nemcsak a nagy cégek projektjeire igaz, valójában a ChatGPT-hez hasonló eszközök hétköznapi használata is megnövekedett energia- és vízigénnyel jár.
„Sem az emberek, sem az adatok nem tudnak víz nélkül élni. De az emberi élet létfontosságú, az adat viszont nem” – jegyezte meg Aurora Gómez, a spanyol Tu Nube Seca Mi Ríó (A felhőd kiszárítja a folyómat) egyesület egyik tagja.
Főkép forrása: telex.hu
