Az Egészségügyi Adminisztráció Nehézségei és Megoldásai
Az „flow élmény”, amit szárnyalásnak fordítanék, az az állapot, amikor minden gördülékenyen megy, haladsz előre, és képes vagy segíteni másoknak, elgondolkodtatni, vagy örömet szerezni. Egy sikeres edzés, versenyeredmény, gyógyuló beteg, vagy egy őszinte dicséret mind ilyen élményt okozhat, ami előrevisz a mindennapokban, még akkor is, ha egyre nehezebbé válnak.
Elfogadom, hogy „múlnak a gyermekévek”, az enyémek is, de a lelkesedésem nem csökken. A körülmények azonban egyre nehezebbek, különösen az egészségügyben, ahol mind a betegek, mind az orvosok számára kihívásokkal teli a helyzet.
Túl vagyunk azon a ponton, hogy csupán a jószándékon múljon minden. Az elmúlt hetek tapasztalatai számomra olyanok, mint egy hatalmas, piros felkiáltójel, amely arra szólít fel, hogy találjak megoldást a tarthatatlan helyzetekre. Szeretném úgy szervezni a saját házi gyermekorvosi rendelésemet, hogy az optimális legyen a gyerekek, a szülők és az orvosok számára is. Remélem, hogy mások is követik a példámat.
Az adminisztráción kellene kezdeni a változást, hiszen ha csökken a papírmunka, több idő jut a betegre, és csökken a feszültség, türelmetlenség.
Két Példa az Adminisztrációs Problémákra
Duplikált Rögzítés:
Számítógépes rendszerrel dolgozunk, az összes vizsgált beteg adatait beírjuk a gépbe. Ezzel együtt egy csíkos spirálfüzetbe is vezetni kell a napi névsort. Pedig rendelés végén két kattintással kinyomtatható lenne az aznapi betegforgalom. Kötve hiszem, hogy csak nekem tűnik fel ez a duplikáció. Az általános szemlélet viszont az, hogy „ez már az Aranybulla idején is így működött, ne változtassunk”.- Havi Jelentések:
Minden hónap elején jelentést kell írni a személyi állományról, és nyolc napon belül külön dokumentumban jelenteni kell a változásokat, például ha valaki névváltoztatást hajt végre. De miért kell megírni a többoldalas jelentést minden hónap elején? Ezt kérdeztem egy illetékestől is, de ő sem tudta a választ.
Az Administráció Időigénye
Ez a felesleges adminisztráció viszi az időt, amit a beteggel kéne tölteni. A beteg rossz közérzettel érkezik, a szülő szorongva, miután agyonképzi magát az interneten, és rengeteg kérdéssel érkezik. Nekem az a dolgom, hogy érthetően elmagyarázzam a helyzetet, de ez csak akkor lehetséges, ha van rá időm.
Példák a Gyakorlatból
A minap egy barátomat kísértem orvoshoz. A doktor épp szétszakadni készült, három mentő érkezett egyszerre, csöngtek a telefonok, és a nővér is kérdezett. Ebben a csatazajban kellett volna empatikusnak, figyelmesnek lennie és eligazítani a beteget. Lehetetlen. Pedig muszáj a páciensre figyelni, különben olyan, mintha az orvost nem érdekelné a beteg ember, és ez megengedhetetlen.
A Személyes Tapasztalatok
Sok évvel ezelőtt édesapámat vittem orvostól orvosig. Apu mindig kiborult, hogy az összerakott papírjait hogyan dobálták szanaszét. Azt mondta:
"Anduka, ez itt az én életem, nem pedig salátahegy."
Igaza volt. Ezen az alapelven dolgozom, és megvizsgálok minden hozzám érkezőt. Nem küldök el senkit.
Javaslat a Változtatásra
A kollégáimnak és minden szülőnek javaslom, hogy teremtsünk rendet ebben a senkinek sem komfortos káoszban. Ha beteget vizsgálok, nem megyek a telefonhoz. Az asszisztensnőm felveszi, rögzíti, mi a baj, mert én arra akarok koncentrálni, aki előttem ül. A telefonálókat majd rendelés után szépen visszahívom. Lehet, hogy a pedikűröshöz is csak X számú kuncsaft fér be Y idő alatt, de ez az egyetlen módja annak, hogy hatékonyan tudjunk dolgozni.
Szóval a kérésem: adjunk prioritást a betegellátásnak, és csökkentsük az adminisztratív terheket, hogy több idő jusson az érdemi munkára.
Főkép forrása: 24.hu
