Magyar Hírszerzés és Az Európai Bizottság: Feszültség Strassburgban
Piotr Serafin, az Európai Bizottság közigazgatási és HR-feladatokért felelős tagja szerdán Strassburgban kijelentette, hogy komolyan veszik a magyar hírszerzés állítólagos akcióját az Európai Bizottság tagjai ellen. A téma a legutóbbi európai parlamenti vitában merült fel, amelyet a Direkt36 cikkét követően tűztek napirendre.
A cikk szerint a magyar Állandó Képviselet munkatársai több bizottsági alkalmazottat megkerestek, és igyekeztek bizottsági tervezeteket módosítani. A képviseletet 2015-től 2019-ig Várhelyi Olivér vezette, aki később az Európai Bizottság biztosaként folytatta pályafutását.
Serafin a vita során megnyugtatta a képviselőket a Bizottság erős biztonsági rendszeréről, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tagállamok hírszerző szolgálataival való együttműködés elengedhetetlen. A biztos megerősítette, hogy belső vizsgálat folyik az ügyben, de a részletekről biztonsági okokból nem kívánt nyilatkozni.
A vitában Tarr Zoltán, a Tisza Párt EP-delegációjának vezetője kifejtette, hogy a magyar nagyköveti tevékenység alatt a magyar állandó képviselet titkosszolgálati érdekeket szolgált. Kiemelte, hogy az Orbán-kormány újabb botránya súlyos árnyékot vet Magyarországra.
Dömötör Csaba Fidesz-képviselő úgy vélte, hogy az egész vita komolytalan, és azt sürgette, hogy a valódi demokráciát sértő eseményekkel foglalkozzanak. Szerinte Magyarország önálló politikát folytat, amely ellentétben áll a baloldali mainstream narratívával.
Az európai parlamenti vitában több képviselő, például Patryk Jaki és Tineke Strik, is kritizálta a magyar kormányt és Várhelyit, utalva a konfliktusokra, amelyek az uniós intézmények és a magyar kormány között zajlottak.
Serafin zárszavában úgy fogalmazott, hogy „most olyan vélelmekről beszélünk, hogy az egyik tagállamunk úgy döntött, kémkedik a közös uniónk intézményei ellen”, hangsúlyozva, hogy a kémkedés ellentétes a lojális együttműködés elvével.
Ez a vita újra rávilágít arra, hogy a magyar hírszerzés és az Európai Bizottság közötti feszültség milyen mértékben érinti a tagállamok és az uniós intézmények közötti viszonyt.
Főkép forrása: telex.hu
