A Magyar Államháztartás Áprilisi Eredményei: Aggasztó Következmények

Április végéig a magyar állam a költségvetési törvényben tervezett államháztartási hiány 70,9%-át érte el – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfői adatközléséből. Április hónapra vonatkozóan a deficit 376,4 milliárd forintra, míg az első négy hónap során összesen 2930,5 milliárd forintra rúgott.

Ennél rosszabb áprilisi egyenleg csupán egyszer, az idei évben fordult elő, amikor is 620 milliárd forintos mínusz mutatkozott. Figyelemre méltó, hogy a négy hónapos időszak végére a hiánynak időarányosan 33,3%-nál kellett volna lennie, ám ennek több mint a kétszeresével zártuk az időszakot.

Ha összevetjük az előző év hasonló időszakával, a romlás még látványosabb. Tavaly az első négy hónapban az államháztartás 2597,5 milliárd forint mínusszal zárt, míg az idei egyenleg 12,8%-kal, összegszerűen 333 milliárd forinttal rosszabb.

A minisztérium próbálta dicsőséges eredményként bemutatni a közleményét, hangsúlyozva, hogy a bevételek jól alakultak. Az áprilisi adó- és járulékbevételek 10,9%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest, különösen a fogyasztáshoz kapcsolódó adók terén, ahol a növekmény mintegy 13%-ot tett ki.

Ennek ellenére, a bevételek 10%-os növekedése mellett a hiány romlása arra mutat, hogy a kiadások drámaian megugrottak. A gyorselemzésben azonban nem találunk pontos adatokat a kiadások teljes összegéről, sem arról, hogy azok miként változtak az előző évhez képest.

A minisztérium csupán néhány részadatot közölt: 1916,5 milliárd forint ment el kamatkiadásokra, szemben a tavaly áprilisi 1500 milliárddal. Idén 2738,1 milliárdot költöttek nyugdíjakra, ami szintén jelentős növekedés a tavalyi 2375 milliárdhoz képest.

Kisgergely Kornél, a nemzetgazdasági tárca államtitkára egy hétfői interjúban is utalt az aggasztó költségvetési folyamatokra, elmondva, hogy az idei évben jelentős zárolás történt. Ezzel párhuzamosan megemelték az idei hiánycélt is, ami azonban még mindig számottevő csökkenést jelent a tavalyi költségvetési hiányhoz képest.

Az interjúban az NGM által is megemlített jól alakult bevételek mellett indokolt lenne, hogy a kiadási oldal problémáira is fény derüljön. A tárca azonban nem közölt részleteket a zárolásról, így kérdéseinket az NGM-nek küldtük:

• Milyen összegű zárolás történt a költségvetésben?
• Mely minisztériumok és más fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásait érintette a zárolás?
• Milyen arányban zároltak beruházási és működési célú kiadásokat?
• Ha beruházási célú kiadásokat is zároltak, azok mely beruházásokra vonatkoznak, és mikor folytatódnak?
• Mennyi az új hiánycél összegszerűen és GDP-arányosan?

Amint válaszokat kapunk, frissítjük a cikket.

Főkép forrása: 444.hu