A Pakisztánba érkezés pillanatában lehűlt az én szavam. A lenyűgöző hegyekre tekintve elvesztettem magam a magasságukban. A havas csúcsok szinte függőlegesen emelkedtek a felhők közé, mint egy fenséges fal. A természet ezen csodáját bámultam, és azt gondoltam, hogy ilyen szép helyen még sosem jártam.
A Karakorum Highwayen (KKH) találkoztam a Pakisztánt és Kínát összekötő lenyűgöző úttal. A világ nyolcadik csodájaként ismert útról hallottam először a könyvben, mely az egyik legjobb magyar hegymászóról, Erőss Zsoltról szólt. Ez keltette fel az érdeklődésemet, és miután bejártam a Pamír Highwayt, elhatároztam, hogy az elsőnek is utána nézek.
A 4714 méter magasan fekvő KKH 1986-ban nyílt meg, és átszeli a világ második legmagasabb hegységét, a Karakorum-hegységet. A Pamír és a Himalája vonulatai mellett is elhalad, két végpontja pedig Iszlámábád és Kasgar. Én a kínai Kasgarból indultam útnak.
Kasgar egy fontos kereskedelmi központ volt a régi selyemúton, de az utóbbi években a kínai kormány figyelme miatt került a figyelem középpontjába. Az ujgurok által lakott városban számos konfliktus volt az ujgurok és a kormány között, melyet a kormány rendőri jelenlétével és az ujgurok kulturális asszimilációjával próbált kezelni.
Kasgar skanzenként működik, ahol az eredeti épületeket lebontották, és helyükre modern toronyházakat építettek. A hagyományos vásárban még mindig lehet vásárolni, ahol az állatok is nagy népszerűségnek örvendenek. A kínai kormány a városban is folyamatosan figyeli a lakosságot, és a vásárokat, nemcsak kamerákkal, hanem biztonsági erőkkel is.
Ez a Kasgar és a Karakorum Highway világa, ahol a természet és a kultúra találkoznak a kínai-pakisztáni határon. Egy olyan hely, ahol a múlt és a jelen összefonódik, és ahol a hagyományos életforma megpróbál helyet találni a modernizáció közepette.
Főkép forrása: 444.hu
