KSH: Stagnáló bérek és csökkenő vásárlóerő
Idén augusztusban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 683 300 forintra nőtt, míg a nettó átlagkereset 472 600 forintot tett ki, jelentette be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggel. A bruttó keresetek 8,7%-kal, a nettó keresetek pedig 9,2%-kal emelkedtek az előző évhez képest.
Azonban, ha az előző hónapokkal hasonlítjuk össze, a keresetek csökkenést mutatnak. Az augusztusi nettó 472 600 forintos összeg a júliusi 479 500 forintról, valamint a júniusi 484 200 forintról esett vissza. Ez 1,5%-os csökkenést jelent júliushoz viszonyítva, és közel 2,5%-os csökkenést a júniusi értékhez képest. Fontos megjegyezni, hogy ez a tendencia nem új keletű: tavaly júniusban a nettó átlagkereset 442 ezer forint volt, míg augusztusra csökkent 433 ezer forintra.
A KSH jelentése szerint a reálkereset 4,7%-kal nőtt, ami azt jelenti, hogy a fizetések az inflációval kiigazítva érdemben több vásárlóerőt képviselnek, mint egy évvel ezelőtt. Ez az érték kissé alacsonyabb a júniusban tapasztalt 4,8%-hoz képest, de kedvező, mivel az év korábbi hónapjaiban nem érte el a 4%-ot.
A bruttó kereset mediánértéke 563 400 forint, ami 8,9%-os növekedést jelent az előző évhez képest, míg a nettó mediánértek 394 300 forintot ért el, ami 10%-kal haladja meg a tavaly júliusi adatokat. Ez azt mutatja, hogy a munkavállalók felének a fizetése magasabb, míg felének alacsonyabb volt ennél az összegnél.
Fontos megjegyezni, hogy a KSH nemrég közzétett kísérleti kereseti statisztikája árnyalja a fizetések vásárlóértékének növekedésével kapcsolatos képet. Az adatok rávilágítanak, hogy az első félévben a munkavállalók közel egyharmada olyan jövedelmet kapott, amely nem érte el az infláció mértékét, így valójában csökkent a jövedelme vásárlóereje az előző évhez képest.
Egy másik megdöbbentő adat, hogy az első félévben a nemzetgazdaság egészében a munkavállalók 17,2%-a kevesebbet keresett, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy körülbelül minden hatodik főállású munkavállaló kevesebb pénzt vitt haza az idei év első félévében, mint a tavalyi év hasonló időszakában.
A KSH adatai tehát rávilágítanak arra, hogy a bérek emelkedése ellenére a vásárlóerő csökkenése és a fizetések stagnálása jelentősen hatással van a munkavállalók életkörülményeire.
Főkép forrása: 444.hu
