Új Felfedezések Al-Ándalus Történetéből: A Cerro de la Virgen de Calasparra Temploma
Murcia északnyugati részén található domb új kihívások elé állítja a történészeket, akik Al-Ándalus kezdeti időszakáról alkotott elképzeléseiket vizsgálják. A Cerro de la Virgen de Calasparra területén végzett ásatások során egy ókeresztény templomra bukkantak, amely nemcsak hogy átvészelte az i. sz. 713-as muszlim hódítást, de közel két évszázadon át is működött.
A tanulmány, amelyet David Martínez és Rubén Fernández készített és a „Salduie” című tudományos folyóiratban jelent meg, egy ötödik századi templom létezésére utal, amely vallási jellegét egészen a kilencedik századig megőrizhette. Amennyiben ez a kronológia megerősítést nyer, az a keresztény kultúra folytonosságának egyik legszorosabb bizonyítéka lehet az Ibériai-félszigeten, a mór megszállás első éveiben.
A templom azonosítását követően, amely több ásatási kampány során történt 2021 óta, a régészek egységes, hármas szentélyzáródású épületként írták le. Ez az elrendezés analógiában áll bizonyos késő antik templomokkal, például a Santa Cristina de Lenával, ami Asztúriában található.
A radiokarbonos (C14-es) kormeghatározás 410 és 440 közé teszi az épület felépítését, és ezt alátámasztják a kerámia- és rétegtani vizsgálatok is, amelyek a hosszú távú használatot igazolják. A régészek a templom fennmaradását úgy értelmezik, hogy az muszlim hódítást követően sem vesztette el vallási funkcióját. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a talált tárolóedényeket és kerámiákat nem szabad a templom deszakralizálásának vagy iszlám lakóházakká történő átalakításának bizonyítékaként értelmezni.
A kutatók az építkezés idején a hely szociális és adózási dinamikáját is figyelembe veszik. Az épület fontos gazdasági központtá vált, amely összekapcsolódott a muszlim hatalom adóztatási mechanizmusaival, így a templomot használó keresztény közösség aktívan részt vett az adózásban.
A Cerro de la Virgen új felfedezései lehetővé teszik, hogy jobban megértsük, miként zajlott a félsziget iszlamizációja. Ez nem azonnali cserét jelentett, hanem a közösségek fokozatos alkalmazkodását és átalakulását. A tanulmány következtetése azt sugallja, hogy a keresztény közösségek folyamatosan reagáltak az új politikai és vallási környezetre, és a hódítást követő időszak sokkal árnyaltabb, tárgyalásokkal tarkított volt, mint ahogyan azt korábban gondolták.
A Cerro de la Virgen tehát nem csupán romok halmaza, hanem kulcsfontosságú bizonyíték a történelmi átmenetek megértésében, amely rávilágít arra, hogy a vizigót hagyományok és Al-Ándalus közötti állapotok sokkal komplexebbek voltak, mint ahogyan azt évtizedek óta feltételezik.
Főkép forrása: euronews
