Az államháztartás adóssága rekordmagasra emelkedett
A Magyar Nemzeti Bank közzétette az államháztartás és a háztartások előzetes pénzügyi számláit a második negyedévben. Az adatok szerint az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága 63 981 milliárd forintra nőtt június végére, ami a bruttó hazai termék (GDP) 76%-ának felel meg.
Az első félév során az adósság mértéke nagymértékű növekedést mutatott. Az év elején az államadósság még 59 875,7 milliárd forint volt, ami a GDP 73,5%-ának felelt meg. Ez azt jelenti, hogy fél év alatt 4 105 milliárd forinttal nőtt az állam adóssága, míg a GDP-arányos mutató 2,5 százalékponttal emelkedett.
A népszavában megjelent cikk szerint az eladósodás jelentős része az államháztartás magas folyó hiányának tudható be, hiszen az első félévben 2 773 milliárd forintos deficit keletkezett. Ekkor nagyméretű államkötvény-kibocsátásokra is sor került, ami szintén hozzájárult az államadósság növekedéséhez. A GDP-arányos mutató azért ugrott meg 2022 nyara óta, mert a gazdaság teljesítménye a vártnál sokkal gyengébb volt; az első félévben 0,1%-kal csökkent a GDP a gyenge első és a közepes második negyedév következtében.
A múlt év végén az államadósságot részben különböző pénzügyi trükkökkel igyekeztek alacsonyan tartani. December 31-én a Pénzügyminisztérium, akkor még Varga Mihály irányítása alatt, közleményben jelentette be, hogy a GDP-arányos államadósság csökkentése érdekében 615 milliárd forintnyi állampapírt vásároltak vissza a Magyar Nemzeti Banktól. Ez a lépés technikailag 1,58%-kal csökkentette az államadósság mértékét abban az évben.
A költségvetés likvid pénzügyi tartalékait csökkentették ezen tranzakciókkal, és valószínű, hogy ezt a pénzt a következő év elején gyors állampapír-kibocsátással kell visszapótolni. Az idei állampapír-kibocsátási adatok tükrözik ezt a prognózist, ami továbbra is aggodalmakat vet fel az államháztartás fenntarthatósága kapcsán.
Főkép forrása: 444.hu
