Új Rendelet: Az Állam Elővásárlási Joga a Magyar Cégek Felett
A kormány legújabb rendelete értelmében az állam elővásárlási jogot kap bármely eladó magyar cégre, ha egy külföldi befektető tulajdonrészt kíván szerezni az adott vállalkozásban. A Forbes jelentése szerint ez a változás nemcsak a koronavírus-járvány idején bevezetett befektetésvédelmi rendszer folytatása, hanem komoly fordulat is a magyar gazdaság politika terén.
Az eddigi jogszabályok alapján az állam csak szűk körben, meghatározott stratégiai ágazatokban élhetett e jogával, azonban mostantól szinte minden ügylet esetében lehetősége nyílik arra, hogy beavatkozzon, ha meg szeretné akadályozni egy külföldi tranzakciót.
Kulcselemek és Határidők
A módosítás két fontos eleme a határidők megváltozása: a minisztériumi eljárások határideje 30 napról 45 napra nőtt, amely további háromszor 30 munkanappal meghosszabbítható. Emellett a gazdasági minisztérium, ha érdemi indoklás nélkül tiltja a külföldi tulajdonszerzést, az állam a szerződés eredeti feltételeivel léphet a vevő helyébe.
A vonatkozó rendelet már hatályban van, és a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A tranzakciókat a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium felügyeli, amely a döntéseit nem köteles indokolni. Az elővásárlási jogot az állam az MNV Zrt.-n vagy más kijelölt szervezeten keresztül gyakorolhatja, de kérdéses, hogy ez a kijelölt szervezet más, például magáncégek is lehetnek-e.
Lehetséges Hatások a Piacra
Bár a hivatalos cél a stratégiai iparágak védelme, a lépés jelentős következményekkel járhat a magyar cégpiacra. Az állami belépés gyengítheti a versenyt, csökkentheti az eladási árakat, és elriaszthatja a külföldi befektetőket, akik nemcsak tőkét, hanem technológiát és szakértelmet is hoznának. Ezen kívül kérdéses, hogy egy állami vevő valóban jobban jár-e, mint egy tőkeerős piaci szereplő.
A rendelet tovább növeli a jogbizonytalanságot, hiszen a befektetők már nemcsak az engedélyezési folyamat, hanem az állam belépési szándékának is ki vannak téve. Ez olyan piaci környezetet teremt, amely nehezen tervezhető, különösen, mert a jogszabályt szakmai egyeztetés nélkül fogadták el, rövid idő alatt, a veszélyhelyzeti jogalkotás keretében.
Míg a kormány hivatalosan a nemzetgazdaság védelmére hivatkozik, a kialakult jogi és piaci helyzet hosszú távon akár több kárt is okozhat, mint amennyi előnyt remél. A befektetők bizonytalansága fokozódik, ami komoly hatással lehet a magyar gazdaságra.
Főkép forrása: telex.hu
