Az államkötvény-hozamok ismét megugrottak a héten, amik közül néhány elérte a globális pénzügyi válság idejétől nem látott szinteket. Ennek oka a fokozódó közel-keleti konfliktus, amely a energiaárakat és ezzel az inflációt is magasan tartja. A befektetők egy újabb inflációs hullámra készülnek, amely nyomást gyakorolhat a jegybankokra a monetáris politika további szigorítása felé.
A nyersolaj-kínálat kilátásai tovább romlottak, miután a jemeni, Irán által támogatott húszi lázadók szaúdi energetikai célpontokat támadtak. A Hormuzi-szoros zárva maradása miatt a vízi útvonalak kulcsfontosságúak a globális energiaszállítások számára.
Az Európai Központi Bank csütörtökön emelte a kamatot, figyelmeztetve az inflációs kilátásokra. Ennek hatására emelkedtek az állami hitelfelvétel költségei Európában. A német, francia, olasz és spanyol államkötvények hozamai növekedtek.
Az amerikai hosszú lejáratú államkötvények hozamai többéves csúcsokra emelkedtek az erősödő inflációs nyomás hatására. Az amerikai pénzügyminisztérium visszavásárlási művelete is a piacokra hatott, miközben az amerikai nagykereskedelmi infláció emelkedett.
Az euróövezeti és amerikai technológiai vállalatok jelentős mennyiségű adósságot bocsátottak ki a mesterséges intelligencia területén. Az euróövezeti kötvénypiac vonzó befektetési lehetőséget biztosít a technológiai vállalatok számára.
Az EKB kutatói szerint a technológiai vállalatok nagyobb jelenléte idővel hatással lehet az ágazatok hitelfelvételi költségeire. Ez nyomást gyakorolhat az államkötvényekre és szupranacionális kötvényekre is, bár jelenleg ilyen hatások még nem mutatkoztak az euróövezeti piacon.
