A „történelem legnagyobb bankrablása” című esemény sokak emlékeiben úgy él, hogy 2016-ban Bánki Erik és Kósa Lajos egy törvényjavaslatot terjesztett elő, amely szerint a közpénz elvesztette közpénzjellegét. Csőszi Attila szerint azonban ez a történet már korábban kezdődött: az Orbán-Matolcsy paktum 2014-ben megkötésre került, majd az MNB lehetőséget kapott arra, hogy a nyereségét alapítványokba csoportosítsa.
Az MNB-botrány parlamenti vizsgálóbizottságának elnöke, Csőszi Attila kiemelte, hogy a 2014-es paktum után Matolcsyék 266 milliárd forinttal hozták létre az alapítványokat, majd a kormánypártok megpróbáltak olyan jogi kereteket létrehozni, amelyek megakadályozzák a pénzek sorsának vizsgálatát. Így indult el az intézményesített lopás a bonyolult céghálók révén, miközben további közpénzek kerültek át a kecskeméti Neumann Egyetem alapítványából a céghálóba.
A vizsgálóbizottság szerdán kezdi meg működését hat taggal, akik között tiszás, fideszes, KDNP-s és Mi Hazánk-képviselők is helyet kapnak. A bizottság feladata azonban nem az igazságszolgáltatás szerepének átvétele, hanem annak megmutatása, hogy kik húzták a legnagyobb hasznot az ügyből és hol veszett el a közpénz.
A tiszások javasolják, hogy a vizsgálóbizottság négy blokkra bontsa a munkát, amelyekben részletesen vizsgálnák a struktúra létrejöttét, a vagyon sorsát, a felelősöket és a megelőző intézkedéseket. A bizottság célja az, hogy a december 31-ig elkészített jelentésében javaslatokat tegyen a hasonló esetek megelőzésére.
A vizsgálóbizottság elnöke nem zárta ki Matolcsy György és Matolcsy Ádám, valamint Varga Mihály meghallgatását az ügy kapcsán. A bizottság további teendőiről és a meghallgatások időpontjairól a következő ülésen döntenek majd.
Főkép forrása: 444.hu
