Az álmok világa: Jelentésük és típusuk
Az álom nem más, mint képek, gondolatok, hangok és érzelmek összessége, amely az agyon fut át alvás közben. Az álmok tartalmának megismerésével és jelentésük megértésével Sigmund Freud kezdett elsők között foglalkozni. Az 1900-ban megjelent "Álomfejtés" című könyvében fejtette ki nézeteit arról, hogy az álomképek tudattalan tartalmakat szimbolizálnak, és ezek értelmezése révén feltárhatóvá válik a személyiséget mozgató tudattalan dinamika.
Vágyak
Az osztrák neurológus és pszichiáter szerint az álom mindig vágyteljesítés, de tudattalan vágyaké, vagyis olyan késztetéseké, amiket önmagunknak sem merünk bevallani. Ezeket a vágyakat a tudat elfojtja, és a tudattalanba szorítja. Ezek a vágyak annak ellenére, hogy nem tudatosulnak, nem szűnnek meg létezni, és arra törekszenek, hogy kielégüljenek. A vágy minden esetben olyan lelki energiát jelent, amely nyugtalanítja, feszültséggel tölti el a „lelki szerkezetet”, ahogyan Freud nevezi. Ha az energiaszint túl nagy, a lélek fájdalommal telik meg, a vágyat tehát valamilyen módon ki kell elégíteni és levezetni az energiáját.
Freud úgy véli, azért van szükség a cenzorra, mert elfojtott impulzusaink nyílt megjelenése bűntudatot és szorongást keltene.
Álom vs. ébrenlét
Vitatott kérdés, hogy az álombéli pszichés tevékenység milyen viszonyban áll az ébrenléttel. Az álomelméleteknek Freud szerint három típusa létezik:
- Az álomban folytatódik az ébrenlét szellemi tevékenysége.
- Az álomban csökken a szellemi tevékenység, az összefüggések meglazulnak.
- Az álomban olyan lelki tevékenység vagy teljesítmény érhető tetten, amely éber állapotban nem, vagy csak ritkán jelentkezik.
Ma már sokan foglalkoznak álomfejtéssel, számos álmoskönyv létezik; sőt, létezik az álomkutatással foglalkozó tudomány is, az onirológia.
Álomtipusok
Egy 1942-es Színházi magazin szerint a lélekelemző tudomány kilencféle alapálmot különböztet meg.
1. Visszatérő álmok: A visszatérő álmok mindig valamilyen makacs, cselekvő szándékot jellemeznek. Az ilyen álmok általában megoldatlan konfliktusokat, feszültséget keltő eseményeket jeleznek az életünkben.
2. Lidérces álmok: Legfőbb okuk a félelem, amelyet meg kell próbálni kikutatni, hogy rájöjjünk, mi az, ami még álomországba is követ minket. Ha a rémálmok stresszel járnak és zavarják hétköznapi tevékenységeinket, munkavégzésünket, célszerű orvossal konzultálni.
3. Vágyálmok: Amit nem valósíthatunk meg reális életünkben, azt megvalósítják az álmok. Ezt a tézist vallotta Freud is. Ide tartoznak az erotikus álmok is, amelyek a hajnali órákban szinte mindenkinél előfordulhatnak.
4. Szenvedő álmok: Nem tévesztendők össze a lidérces álmokkal. Ezek inkább küzdelmes álmok, amelyek rendszerint nagy feladatok (pl. vizsga, érettségi) előtt nehezednek az éjszakánkra.
5. Repülő álmok: Sok ember álmában repüléssel éli meg a nagyratörő vágyait. Tudósok, poéták, nagy gondolkodók és elnyomott, meg nem értett emberek álmában fordulhat elő gyakran.
6. Zuhanó álmok: Formájában pontosan ellentéte a repülő álomnak. Csüggedt, letört, elgyötört és lemondó emberek zuhannak le álmukban.
7. Utazó álmok: Az álombéli helyváltoztatás az életben bekövetkező változás vágyát jelenti.
8. Művész álmok: Ilyenek azok az álmok, amelyekben az álmodó valamilyen művészi munkát végez. Természetesen csak álmában.
9. Kínos álmok: Kínos álom például az, ha valaki egy fontos eseményen való részvétel során nevetséges helyzetbe kerül. Az ilyen álmok gyakran előfordulnak gőgös, öntelt emberek álmaiban. A lélek az álom fegyverével kritizál.
Összegzés
Összességében érdemes megfigyelni, leírni álmainkat, és foglalkozni azokkal az érzésekkel is, amelyeket az álombeli történések keltenek bennünk.
Főkép forrása: 24.hu
