Az Apollo–17: Az emberiség utolsó lépése a Holdon
- december 11-én, 52 évvel ezelőtt, az Apollo–17 küldetés elérte a Holdat, amely azóta is az utolsó eset, amikor ember lépett a Föld égi kísérőjének felszínére.
A Holdért folyó verseny
A Múlt-kor szerint az utolsó Apollo-misszió nemcsak az űrkutatás egyik leglátványosabb korszakát zárta le, hanem a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti intenzív űrversenyt is. A küzdelem 1957-ben kezdődött a Szputnyik-1 felbocsátásával, majd Jurij Gagarin 1961-es űrutazása új szintet hozott ebbe a versenybe. Az Egyesült Államok nem akarta engedni, hogy a szovjetek megőrizzék vezető szerepüket a világűrben, ezért John F. Kennedy elnök meghirdette, hogy az USA az évtized végéig embert juttat a Holdra, és onnan biztonságosan vissza is hozza.
A célt 1969. július 21-én Neil Armstrong és Buzz Aldrin az Apollo–11 küldetés során teljesítette, amikor első emberként léptek a Hold felszínére. A későbbi küldetések során összesen 12 ember járt a Holdon.
Három nap a Holdon
Az Apollo–17 legénysége, Gene Cernan parancsnok, Ronald Evans, a parancsnoki modul pilótája és Harrison Schmitt holdkomppilóta, három napot töltött a Holdon, amely során a tudományos kutatásra helyezték a hangsúlyt. Cernan és Schmitt december 11-én landoltak a Taurus-Littrow területen, ahol 113 kilogramm kőzetmintát gyűjtöttek és 35,8 kilométert tettek meg holdautóval. A küldetés során megállapították, hogy a Hold belső szerkezete réteges lehet, merev maggal rendelkezhet. A visszatérés december 19-én történt, amikor a Csendes-óceánra érkeztek.
Az emberiség jövője a Holdon
Bár az Apollo-program befejeződött, a 21. században a NASA az Artemis-program keretében újra a Holdra irányítja figyelmét. A jelenlegi tervek szerint 2027-ben újra ember léphet a Holdra, és a 2030-as években tartós holdbázis építése is a célok között szerepel.
Ez az epochális időszak az emberiség számára azt jelzi, hogy továbbra is célként kell kitűzni az űrkutatás és a tudományos előrelépések folytatását a Holdon és azon túl.
Főkép forrása: 24.hu
