Mi van az átlagkereset mögött? – Adatok a KSH-tól
Kíváncsiak voltunk, mi rejlik az átlagkeresetek mögött, ezért részletesebb adatokat kértünk a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH). Két táblázatot ajánlottak a figyelmünkbe. Az első táblázat azt mutatja, hogy 2019 és 2023 között hogyan alakult a teljes munkaidőben dolgozók százalékos eloszlása különböző keresetkategóriák szerint. Az adatok a következőképpen alakultak:
- 2019 és 2023 között jelentősen csökkent (majdnem az ötödére) azok aránya, akiknek a bruttó átlagkeresete 250 ezer forint alatt volt.
- Kissé emelkedett azoké, akik 205 és 450 ezer forint között kerestek.
- Több mint a duplájára nőtt a 450 és 650 ezer forint közötti bruttó keresetűek száma.
- Megtriplázódott azok aránya, akik 650 ezer és 1 millió forint között kerestek.
- A bruttó 1 millió feletti átlagkeresetűek aránya szintén megháromszorozódott a teljes munkaidőben dolgozókon belül.
Ezek a változások nem függetlenek attól, hogy 2019 és 2023 között jelentősen emelkedett a minimálbér (+79%), a bérminimum (+67%) és az átlagkereset (+60%) is.
Míg 2019-ben a 149 ezer forintos minimálbér jóval alatta volt a legalsó kereseti sávnak, addig 2023 januárjában már majdnem elérte azt (232 ezer forint volt ekkor a bruttó minimálbér, és 296 ezer a garantált bérminimum). A decemberi emeléssel (amikor 266 800 forintra nőtt a bruttó minimálbér) pedig már meg is haladta azt. Nem csoda tehát, hogy tavaly éves szinten 10 százalék alá csökkent a teljes munkaidőben bruttó 250 ezer forintnál kevesebbet keresők aránya.
Főkép forrása: 24.hu
