Megjelent az első lektorált tanulmány az augusztus 26-i himalájai hegyomlásról és az azt követő pusztító árhullámról, amelynek Nepálban és Kínában több mint ezer halálos áldozata volt. A kutatás egyik szerzője Hetényi György magyar geofizikus, a Lausanne-i Egyetem professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A kutatók szeizmikus mérések segítségével rekonstruálták a katasztrófa eseményeit, és arra jutottak, hogy a legnagyobb rengést a kezdeti, mintegy 100 millió köbméteres hegyomlás okozta, amelynek az energiája egy 5,2-es magnitúdójú földrengésével volt egyenlő, és nagyrészt kőzetből állt.
Hetényi több mint húsz éve végez kutatásokat Nepálban, elmondása szerint nepáli kollégáival közvetlenül a katasztrófa után kezdték elemezni a méréseket, és tíz nappal később már be is nyújtották a tanulmányt. A cikk gyorsított lektorálás után október 2-án jelent meg a Seismica nevű szakfolyóiratban. A tanulmány szerzői között nepáli, svájci, francia, kínai, brit, amerikai és spanyol intézmények kutatói szerepelnek.
A tanulmány nepáli és kínai mérések alapján közli az eseményhez kapcsolódó szeizmikus megfigyelések első teljes adatsorát. Hetényi a Telexnek azt írta, hogy a szeizmikus adatok alapján a kezdeti hegyomlásban mintegy 100 millió köbméternyi anyag mozdulhatott meg, a kutatók ennek pontos idejét is meghatározták. A kutató szerint ennek nagy része kőzet lehetett, vagyis a gleccser és így közvetve az éghajlat szerepe legfeljebb másodlagos lehetett a katasztrófában.
Hetényi szerint a hegyomlás előtt 17 perccel történt egy 2,5-es magnitúdójú földrengéssel összemérhető előesemény is, sőt az azt megelőző órákban és napokban több tucat kisebb esemény is volt. „Ezekről még nem derítettük ki, hogy valóban a hegyomlás előjelei voltak-e, de a térbeli egyezés miatt elég valószínű” – írta a kutató.
A tanulmány szerzői szerint jobb lefedettségű és állandóan felügyelt megfigyelőhálózat kiépítésével a jövőben időben előre lehetne jelezni a hasonló eseteket, és riasztást kiadni.
A Nepálon és Tibeten is keresztülfolyó Trishuli folyó augusztus 26-án reggel lépett ki medréből, a hirtelen jött árvíz több falut elöntött és az infrastruktúrát is megrongálta. Nepálban házakat, utakat, hidakat és energetikai létesítményeket sodort el a víz. A katasztrófáról itt írtunk részletesebben. Szeptember elején már több mint ezer halálos áldozatról lehetett tudni, és több ezer eltűnt embert kerestek.
Az eltűntek között három magyar állampolgár volt a Külügyminisztérium közlése szerint. „A 3 fő magyar állampolgár a katasztrófa helyszínén tartózkodott, őket eltűntként jelentették a konzulátus, illetve a Külügyminisztérium felé. Hollétük továbbra is ismeretlen” – írta augusztusban a külügy.
Főkép forrása: telex.hu
