Inflációs Nyomás: A Közel-Keleti Konfliktus Hatásai és Előrejelzések
Virovácz Péter, az ING elemzője, friss kommentárjában hangsúlyozta, hogy a közel-keleti háború kirobbanása éppen a legrosszabb időszakban érkezett, különösen a legfrissebb inflációs adatok fényében. A közelmúltban tapasztalt üzemanyagár-emelkedés és az energiahordozók drágulása újabb árnyomásokat okozhat, és a forint gyengülése is tovább rontja az inflációs várakozásokat.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) februári jelentése szerint a fogyasztói árak átlagosan 1,4%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat, ami a legalacsonyabb szint 2016 novembere óta. Az élelmiszerek áremelkedésének lassulása jelentős szerepet játszott a dezinflációban, hiszen tavaly óriási drágulás történt, ami bázishatást gyakorolt a mostani adatokra.
Virovácz véleménye szerint a piaci turbulenciák közepette a mostani inflációs adat „keserédes győzelemnek” tűnik, hiszen a közel-keleti konfliktus okozta árrobbanás és a gyengélkedő forint megdöntheti a kedvező trendet. Az ING Bank friss előrejelzése azt mutatja, hogy az infláció júniusra 3% fölé emelkedhet, éves bázison pedig körülbelül 4%-os drágulásra számíthatunk.
A jegybanki kamatvágás lehetőségét a februári inflációs mutató és a kedvező szolgáltatásinfláció együtt indokolta volna, azonban az energiaárak ingadozása és a forint árfolyama miatt a Magyar Nemzeti Bank óvatosságra fogja késztetni a döntéshozókat.
A lakosság inflációs érzékelése politikai szempontból is kulcsszerepet játszik. Ha az emberek úgy érzik, hogy a kormány intézkedései nem hoznak valódi változást, az az inflációs várakozások növekedéséhez vezethet. A szakértők úgy vélik, hogy a lakosság inflációval kapcsolatos érzései tartósan magasak maradhatnak, ami a gazdasági helyzet további kihívásait jelenti.
Főkép forrása: telex.hu
