Az Európai Űrügynökség (ESA) történelmi mérföldkőhöz ért Föld megfigyelésében és meteorológiai tudományban a klímaválság és időjárási katasztrófák közepette. Az MTG‑I2 („Meteosat Third Generation Imager‑2”) műholdat sikeresen pályára állították Az Ariane 6 hordozórakétával az Európai Űrközpontból, a Francia Guyanában fekvő Kourouból.
Ezzel a küldetéssel az ESA teljessé tette a Meteosat Harmadik Generációs (MTG) műholdkonstelláció első háromtagú csoportját. Az MTG‑I2, amelyet július 27-én indítottak sikeresen, a flotta második képalkotó műholdja, és csatlakozik az első Imagerhez (2022-ben indították) és a Sounderhez (2025-ben indították). Amint lezárul az üzembe helyezési szakasz, a konstelláció maximális kapacitással kezdi meg működését.
Forradalom a szélsőséges időjárási jelenségek előrejelzésében
36 000 kilométeres magasságban, geostacionárius pályán keringve az MTG‑I2 rögzített pozícióban marad, így afféle „sasszemként” figyeli majd a Föld felszínét. Fő műszere, a Flexible Combined Imager gyors pásztázó szolgáltatást aktivál Európa felett, és 2,5 percenként szolgáltat nagy felbontású megfigyelési adatokat.
Ez a rendkívül nagy frissítési gyakoriság paradigmaváltást hoz az azonnali időjárás-előrejelzésben, ami nemcsak a mindennapi időjárás-előrejelzések pontosságát javítja, hanem létfontosságú lesz az olyan katasztrófák, mint az árvizek vagy az erdőtüzek nyomon követésében is. A technológia lehetővé teszi a légköri frontok valós idejű követését, a heves zivatarok vagy a DANA jelenség kialakulásának előrejelzését, valamint az erdőtüzek és a légszennyezés monitorozásának javítását egész Európában, különös tekintettel a Mediterráneumra és Észak-Afrikára.
Ezenfelül a műhold a Lightning Imager nevű berendezést is hordozza, egy olyan érzékelőt, amely képes érzékelni és feltérképezni az egyes villámkisüléseket nappal és éjszaka egyaránt. Ezeknek a műholdaknak az integrációja lehetővé teszi az úgynevezett „meteorológiai kocka” létrehozását, amely háromdimenziós képet ad a villámokról, a szelek alakulásáról, a felhődynamikáról és az üvegházhatású gázokról.
Az Ariane 6 rakéta mérföldköve és a következő üzemeltetési lépések
Az indítás a kilencedik küldetése volt az Ariane 6-nak, és egyben az első repülés, amelynek során az európai nehézrakéta műholdat juttatott Geostacionárius Átviteli Pályára (GTO). A rakéta eddigi legnagyobb pályatávolságának eléréséhez a két P120C szilárd hajtóanyagú segédrakétával szerelt konfigurációt alkalmazták.
A műhold leválása után sikerült kapcsolatot létesíteni az űreszközzel. A földi csapatok most a napelemek kinyitását és hajtóműrendszerének fokozatos bekapcsolását hangolják össze, hogy megemeljék a perigeum magasságát, és a pályát a végleges geostacionárius pozíció felé igazítsák. Amint az űreszközt a Föld felé tájolják, lezárul a kezdeti műveleti szakasz (LEOP), és megkezdődik a tudományos kalibráció.
Ipari együttműködés és a program jövője
Az MTG műholdcsalád fejlesztését az ESA vezette egy európai ipari konzorciummal közösen, amelynek élén a Thales Alenia Space áll, az OHB System és a Leonardo támogatásával. A kalibrációs szakasz lezárulta után a műholdak üzemeltetéséért és az adatok nemzetközi tudományos közösséghez való eljuttatásáért az Eumetsat felel majd.
Ez a flotta biztosítja a Meteosat Második Generáció sorozat – amely 2002 és 2015 között volt üzemben – által megkezdett megfigyelések folytonosságát. 2033-tól kezdődően lépcsőzetesen indítják az MTG műholdak második családját, amely a szolgáltatás folyamatosságát 2040 után is garantálja.
Főkép forrása: euronews
