2024 utolsó három hónapjában az Eurostat legfrissebb adatai szerint Belgiumban és Hollandiában volt a legmagasabb, 4,1 százalék az üres álláshelyek aránya a munkaerőpiacon az uniós országok között. Ausztriát e két ország követte 3,6%-kal.
Bulgária, Lengyelország és Románia viszont a legalacsonyabb üres álláshelyek arányát mutatták, mindössze 0,7 százalékkal, míg Spanyolország még éppen 1 százalék alatt maradt.
Ha az idei első negyedévet az előző év azonos időszakával hasonlítjuk össze, négy uniós országban nőtt az üres álláshelyek aránya, hatban nem változott, míg 17 uniós országban csökkent.
A legnagyobb növekedést, 0,1 százalékpontot Dániában, Spanyolországban, Horvátországban és Máltán tapasztalták, míg a legnagyobb csökkenést, 0,7 százalékpontot Németországban regisztrálták. Görögországban 0,6, Franciaországban és Ausztriában is fél százalékponttal csökkent az üres álláshelyek száma.
Az EU-ban a COVID-19 hatása súlyosabb volt az üres álláshelyekre, mint a 2009-es recesszió idején. Az euróövezetben és az EU egész területén 2022-ben emelkedett a betöltetlen álláshelyek aránya, majd 2023-ban enyhe, 2024-ben pedig jelentősebb csökkenés következett be.
Az üres álláshelyek aránya a legmagasabb az „adminisztratív és támogató szolgáltatási tevékenységek” területén, majd az „építőipar, valamint az információ és kommunikáció” következik, valamint a “szakmai, tudományos és műszaki tevékenység” és a “szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás” küzd munkaerőhiánnyal.
Az online meghirdetett állásajánlatok közül ebben az időszakban a legnagyobb kereslet az értékesítési, marketing és fejlesztési vezetők iránt volt. Bár a közszféra nehézségekbe ütközhet, ezek az állások nem tartoztak a legkeresettebb online pozíciók közé, mivel gyakran nem hirdetik meg az interneten.
Főkép forrása: euronews
