Az EU A lápok helyreállítására összpontosít
Írta: Hans von der Brelie
Közzétéve: 2025. augusztus 20., 15:00 CEST
Európa ökoszisztémáinak 2050-ig helyre kell állniuk. Az EU természet-helyreállítási rendelete azt írja elő, hogy bizonyos mezőgazdasági területeken újra kell benedvesíteni a lápokat. Ezek a vízparti élőhelyek kulcsszerepet játszanak az éghajlatváltozás elleni védekezésben és a biológiai sokféleség megőrzésében, hiszen a működő lápok képesek jelentős mennyiségű szén-dioxid megkötésére. Míg az erdők a bolygónk szárazföldi felszínének egyharmadát borítják, a lápok csupán három százalékkal rendelkeznek, mégis kétszer annyi szén-dioxidot képesek megkötni, mint az erdők. A lápok lecsapolásakor viszont életfontosságú szén-dioxid-tározókká válnak, amelyek kibocsátják a megkötött szenet.
A kibocsátás csökkentése érdekében az EU támogatja a vizes élőhelyek kutatását és helyreállítását. Az uniós jogszabály előírja, hogy az évtized végéig a lecsapolt lápok 30%-át helyre kell állítani, ebből negyedet újra nedvesíteni kell. 2050-re pedig a károsodott lápok felét kell helyreállítani, harmadukat újranedvesítés révén. A gazdák kártérítést vagy földterületet kapnak cserébe. A helyreállítás végrehajtása a tagállamok feladata, az első tervek jövőre válnak elérhetővé.
Koppenhágától északra hatalmas sekély vizű tavat alakítanak ki, melynek kialakítása több mint 200 évvel ezelőtt kezdődött. A terület lecsapolása következtében a vízszint hét méterrel csökkent, ami jelentős mennyiségű klímakárosító szén-dioxid szabadulásához vezetett. Most egy mocsári tavat hoznak létre a helyreállítás érdekében.
Morton Elling, a Dán Természetvédelmi Ügynökség munkatársa szerint a kormány a mezőgazdaságból származó CO2-kibocsátás csökkentésére összpontosít. „A talajvízszint emelése évente 8000 tonnával csökkenti a CO2-kibocsátást,” mondta. A projekt, a Søborg Sø 600 hektáros kiterjedésű. 63 földtulajdonost kellett meggyőzni az együttműködésről, amelynek részeként az önkéntes alapon végrehajtott megállapodásokat alakítanak ki.
Az uniós jogszabály, amely a mezőgazdasági területek visszaállítását és újranedvesítését célozza, ösztönzi a gazdákat, miközben kötelező célokat is meghatároz. A sürgős intézkedéseket 2032-ig végre kell hajtani.
Yurena Lorenzo, a koppenhágai székhelyű Európai Környezetvédelmi Ügynökség vizes élőhelyekkel foglalkozó szakértőjeként elmondta: „Az elmúlt évezredben Európában a vizes élőhelyek 80%-át elveszítettük. Az EU-ban található lápok 50%-át lecsapolták.”
A vízelvezetés problémaköréről Lorenzo hozzátette: „Ha elvezetjük a vizet a lápokból, jelentős mennyiségű szén-dioxid szabadul fel. E tekintetben Európa Indonézia után a legnagyobb kibocsátó a világon.” Ahhoz, hogy hatékonyan harcolhassunk az éghajlatváltozás ellen, szükség van a víz visszavezetésére a lápokba.
A 2023 végén hatályba lépett uniós helyreállítási rendelet céljairól Lorenzo megjegyezte: „Ez az első alkalom, hogy jogilag kötelező érvényű, határidőkkel rendelkező jogszabályunk van az egész EU-ban. Számszerűsíthető helyreállítási célokkal rendelkezünk, amelyekhez határidők vannak kötve. A tagállamoknak legkésőbb 2027-ig fel kell vázolniuk a helyreállítási terveiket.”
Ezek a lépések kulcsfontosságúak a klímaváltozás következményeinek mérséklésében és a biológiai sokféleség megőrzésében.
Főkép forrása: euronews
