Az európai uniós tagállamok kormányai megszavazták, hogy kereskedelmi ellenintézkedéseket vezessenek be az Egyesült Államok által kiszabott vámokra, jelentette be szerdán az Európai Bizottság.
Az USA kormányzata múlt héten vetett ki szinte a világ minden országára, köztük az Európai Unió tagjaira vámokat. Az EU egy egyenképlet alapján húsz százalékot kapott. A mostani uniós döntést viszont nem ezzel, hanem a – szintén nem csak uniós, hanem teljes – acél- és alumíniumbehozatalra korábban kivetett 25 százalékos vámmal indokolták.
Az uniós javaslattevő testület szerint az USA vámjai „indokolatlanok és károsak, mindkét félnek, valamint a világkereskedelemnek is ártanak gazdaságilag”. Világosan jelezték, hogy olyan tárgyalásos megoldással rendeznék a helyzetet, amely kiegyensúlyozott és kölcsönösen előnyös. A szerdai jóváhagyással a válaszlépéseket hamarosan kihirdetik és április 15-től kezdik alkalmazni. „Ezeket az ellenintézkedéseket bármikor felfüggeszthetjük, ha az USA beleegyezik egy méltányos és kiegyensúlyozott tárgyalásos eredménybe” – tette hozzá a közlemény.
Az uniós tagállamok kereskedelemért felelős miniszterei hétfőn egyeztettek a termékekről, amelyekre ellenvámokat szabnak ki. A Politico szerda hajnalban a lista egy még nem megszavazott változata és a tavalyi behozatal alapján 22 milliárd euró értékűre becsülte az intézkedések értékét. A lap szerint az akár 25 százalékos vámokkal főleg az olyan államok termékeit veszik célba, amelyekben erősek a Trumpot elnöknek jelölő republikánusok. A Reuters úgy értesült, hogy a nagy alkoholgyártó tagállamok lobbizása miatt whiskyk és borok kerülhettek le a listáról, hogy ne érintse az ilyen árukat egy esetleges válasz az USA-tól.
A magyar külgazdasági és külügyi tárca vezetője, Szijjártó Péter a hétfői ülés után, majd szerdán ismét jelezte: a magyar kormány nemmel fog szavazni, de a döntéshez nem kellett egyhangú beleegyezés.
Trump lépéseiért Szijjártó már korábban is rendszeresen az Európai Bizottságot hibáztatta, mert szerinte az uniós testület nem tárgyalt vagy nem hatékonyan tette ezt és nem javasolta az autókra kivetett vámok 2,5 százalékra csökkentését, ahogy azt a magyar kormány kérte.
Hétfőn kiderült: már februárban, Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos és az USA kereskedelmi minisztere, Howard Lutnick találkozója alatt vizsgálták, hogy kölcsönösen nullázzák az autóknál a vámokat. Márciusban és áprilisban szintén egyeztetett Lutnickékkal, erről számolt be hétfőn Szijjártóéknak. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn arról beszélt, hogy ezt „rég és ismételten felajánlottuk, de nem volt rá megfelelő reakció”.
A tervet a nyilvánosságra hozása után Peter Navarro, az USA elnöki főtanácsadója egy „jó, kis kezdésnek” nevezte. A vámok mellett viszont az egyéb akadályok, köztük az áfa csökkentését is szükségesnek tartotta (az EU legmagasabb, 27 százalékos kulcsát csak Magyarországon alkalmazzák). Azt is kérte, hogy hadd adhassák el a többek között génmódosított állatokat és növényeket engedélyező országból jövő „sertéshúsunkat, kukoricánkat, marhahúsunkat” az EU-nak.
Trump sem tartotta elégségesnek a nulla százalékos ajánlatot, ő az „energia” vásárlását emlegette az árukereskedelmi hiány megszüntetésére. Von der Leyen már tavaly novemberben, épp Budapesten felvetette, hogy az USA-ból hozott cseppfolyós földgázzal váltsák ki az orosz gázt.
Nem csak az EU lépett: magyar idő szerint kedd kora délután Kína bejelentette, hogy 84 százalékos megtorló vámot vet ki az Egyesült Államokból importált termékekre.
Főkép forrása: telex.hu
