Az EU vezető tisztségviselői figyelmeztetést intéztek a szerb kormányhoz Ratko Mladić háborús bűnös temetése kapcsán; az EU bővítéséért felelős biztosa úgy fogalmazott, hogy ez „nagyon fontos próba” lesz Belgrád Európai Unióhoz való csatlakozási törekvései és jövőbeli irányvonala szempontjából.
„Ratko Mladićot népirtás, emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűnök miatt ítélték el. Földi maradványainak Belgrádba szállítása Európának a közelmúlt történelmének legsötétebb lapjait idézi fel” – írta Marta Kos, az EU bővítéséért felelős európai biztos az X-en.
„A halála körüli dicsőítés összeegyeztethetetlen azokkal az értékekkel, amelyekre az EU-hoz vezető út épül” – tette hozzá, bejelentve, hogy lemondta tervezett szerbiai látogatását. „A közös jövőnket megalapozó értékek nem képezik alku tárgyát.”
Mladić augusztus 27-én halt meg 84 évesen egy ENSZ-fogvatartási létesítményben Hágában, ahol a szrebrenicai mészárláshoz és Szarajevó ostromához kapcsolódó emberiesség elleni bűncselekmények miatt kiszabott életfogytiglani börtönbüntetését töltötte.
Holttestét csütörtökön kormányzati repülőgéppel szállították vissza Szerbiába; koporsóját katonák vitték, szerb zászlóba burkolva – ahogy azt a televíziós közvetítések is mutatták.
Miután Szerbia igazságügyi minisztere, Nenad Vujić a múlt héten azt mondta, hogy Mladićot állami tiszteletadás mellett temetik el, Aleksandar Vučić elnök azóta úgy nyilatkozott, hogy a temetés részleteiről a család dönt, és eddig semmilyen hivatalos tervet nem erősítettek meg.
Szerb médiabeszámolók szerint szombaton tarthatnak megemlékezést, amelyet hétfőn egy belgrádi elővárosban tartandó temetés követhet.
Péntek reggel Dublinban újságíróknak nyilatkozva Kos azt mondta: „Ratko Mladić földi maradványainak Belgrádba szállítása nagyon fontos próba lesz.”
„Jelenleg sok minden zajlik Szerbiában (…), és mindez hatással lehet arra, hogyan értékelik a tagállamok Szerbiát.”
Hozzátette, hogy Mladić temetésének lebonyolítását Belgrádnak az EU közös kül- és biztonságpolitikához való igazodásának fényében fogják megítélni; ez kulcsfontosságú feltétel az unióhoz való csatlakozáshoz.
„Az állami temetés elfogadhatatlan lenne” – mondta Thomas Byrne, Írország európai ügyekért és védelemért felelős minisztere a sajtónak egy pénteki miniszteri találkozó margóján. „Úgy tudom, ténylegesen nem kerül sor állami temetésre, de könnyen lehet, hogy a kormány magas rangú szereplői megemlékeznek majd erről az emberről. Ez nem elfogadható.”
„Ez egy olyan lépés, amely eltávolítja Szerbiát az EU alapvető értékeitől: az emberi méltóság tiszteletétől, az emberi jogoktól és a büntetlenség elleni küzdelemtől – vagyis az ellenkező irányba mutat, mint amit egy uniós tagjelölt országtól elvárunk” – írta Maxime Prevot belga külügyminiszter az X-en.
A temetés körüli politikai visszhang immár államfői szintre emelkedett. Egy, a hét elején tartott konferencián Andrej Plenković horvát miniszterelnök arra figyelmeztette Szerbiát, hogy ha a legmagasabb kitüntetéseket adja meg az elítélt háborús bűnösnek, az „azzal egyenértékű, mintha saját maga csapná be maga előtt az Európai Unió ajtaját”.
Két, névtelenséget kérő uniós tisztségviselő az Euronewsnak elmondta, hogy a temetés körüli tervek aggodalmat keltettek Brüsszelben, az uniós végrehajtó hatalom szívében, amely a nyugat-balkáni országok jövőbeni csatlakozását a blokk egyik stratégiai prioritásának tekinti.
Diplomáciai források az Euronewsnak arról számoltak be, hogy az európai ügyekért felelős miniszterek pénteki, Írországban tartott informális találkozóján az általános hangulat az volt: Mladić állami temetése vagy bármilyen, szerb állami tisztségviselők által tartott megemlékezés teljes mértékben elfogadhatatlan lenne, és elkerülhetetlenül gyengítené a tagállamok támogatását az ország uniós csatlakozási törekvései iránt.
„Bárki, aki akár csak fontolóra venné is a 3. klaszter megnyitását, kétszer is meg fogja gondolni” – mondta egy uniós diplomata az Euronewsnak, névtelenséget kérve a téma érzékenysége miatt. „Nagyon valószínűtlennek tűnik, hogy most bárki is szorgalmazni akarná ezt.”
Idén nyár elején a Szerbia csatlakozásának előmozdítását célzó, a versenyképességről és növekedésről – az úgynevezett 3. klaszterről – szóló tárgyalások megnyitására irányuló európai bizottsági kezdeményezés falakba ütközött, miután a tagállamok aggodalmukat fejezték ki az ellentmondásos igazságügyi reformok miatt.
A blokk becslése szerint Belgrádnak az EU közös kül- és biztonságpolitikához való igazodása jelenleg 60 százalékos, ami a legalacsonyabb arány az összes lehetséges tagjelölt közül.
Főkép forrása: euronews
