A ThyssenKrupp német acélóriás 11 000 munkahely leépítését tervezi. Az európai fémipar válságban van. Ennek okai között szerepelnek az amerikai vámok, a magas energiaárak, a globális túlkínálat, valamint a verseny a kínai olcsó acél által. Az Európai Bizottság ipari cselekvési tervvel próbálja megmenteni a helyzetet.
Az Európai Bizottság stratégiája az ipari versenyképességre és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére koncentrál. Világszerte túl sok acélt termelnek. Az új amerikai kormány 25 százalékos vámot tervez az összes acél- és alumíniumimportra. Ennek eredményeként az USA-ból az európai belső piac felé terelődhet a nemzetközi kereskedelmi forgalom.
A külföldi beszállítók dömpingárasan próbálják bejutni az uniós piacra. Az európai acélgyártókat arra kell készíteni, hogy 2026-ban új védelmi eszközök lépnek életbe. Az EU importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus, azaz a CBAM bevezetésével azon kívánják megakadályozni, hogy az olcsó, tisztességtelenül előállított acél eláraszthassa az európai piacot.
Az EU 100 milliárd eurós befektetést tervez az európai ipar jövőjének biztosítása érdekében. Európa ipari alapjai sok mindent meghatároznak.
Németország 2045-re klímasemlegessé kíván válni. A „zöld acél” előállításához már nem szénre, hanem elektromosságra vagy hidrogénre van szükség. Az EU Bizottsága támogatja az átmenetet. A ThyssenKrupp elkötelezett a „zöld acél” iránt.
Sati művezető elviszi a kohóba. A Forró acél leve hőmérséklete közel 1500 Celsius-fok. Trump amerikai elnök nyomást gyakorol az acélgyártókra. A ThyssenKrupp a világszerte nehéz helyzetben lévő acélgyártók egyike. A szóvivő azt mondta, hogy hatékony karbonintenzitás-szabályozásra és versenyképes energiaárakra van szükség a nemzeti és európai szintű előre lépéshez.
Az IGM szakszervezeti tagjai az Duisburgi acélmű 1-es kapuja előtt demonstrálnak. Az egy szakszervezeti képviselő azt mondta, hogy az igazgatóságnak el kell vetnie a 11 000 munkahely leépítése gondolatát. Ráadásul arra szólította fel Európát, hogy elősegítse a megújuló energiaforrások, például a „zöld acél” népszerűsítését.
Az ipar visszaszorulása ellen kampányolnak. Ha most elveszítik az ipart a bányászat után, az katasztrofális lenne Németország és Európa számára. A Bizottság acélipari intézkedései közé tartozik a védővámok és mennyiségi korlátozások bevezetése az olcsó importált acél ellen.
A Kölni Műszaki Egyetem professzora szerint a globális piacokat árasztja el a szénalapú acél, ami káros az éghajlatra. Az Európai Bizottság ezért karbonintenzitást ellensúlyozó mechanizmust vezet be, ami azt jelenti, hogy fizetni kell az acélimportból származó CO2-kibocsátásért.
A „zöld acél” előállításához sok energiára van szükség. Kolev-Schaefer szerint növelni kell a megújuló energiaforrások használatát. Emellett ki kell terjeszteni a villamosenergia-hálózatot Dél-Európába.
Az amerikai vámok problémásak az európai acélipar számára. Az európai acél mintegy 20 százalékát exportálják az USA-ba, és az amerikai vámok miatt az európai piacot elárasztja a harmadik országokból származó acél.
Főkép forrása: euronews
