A jelentés szerint Magyarországon nem történt számottevő előrelépés 2019-hez képest. Olyannyira, hogy a jelentés akár egy esetleges jogállamisági vitának az alapját is képezheti.
Az Európai Bizottság kedden kiadta a 2020-as év jogállamiságról szóló jelentését a 27 tagországáról. Az első ilyen jelentést tavaly szeptemberben ismertették, és a testület szerint néhány országban javult a helyzet, Magyarországon azonban „sajnos nem történt érdemi előrelépés az ország specifikus jelentés alapján”.
Négy területet emeltek ki a jelentésben:
- Aggasztónak tartják, hogy a magyar kormány közvetett politikai befolyást gyakorolhat a médiára az állami reklámokkal.
- A közigazgatás szintjeit a „klientelizmus, kivételezés és a nepotizmus” kockázata jellemzi.
- Veszélyben van a bírói függetlenség.
- A civil szervezeteket politikai nyomás alá helyezi a kormány az új civiltörvénnyel.
A magyar jogrendszer a jelentés szerint jól teljesít az eljárások lefolytatásában, magas szinten digitalizált, folyamatosan emelkedik a bírák és az ügyészek fizetése, egyre aggasztóbb a bírói függetlenség helyzete.
Erre példaként a Kúria elnökét említették, akit úgy választottak meg, hogy az Országos Bírói Tanács nem támogatta.
A korrupcióellenes stratégia sem úgy halad, ahogyan azt a Bizottság várná: kockázatosnak ítélik meg a pártfinanszírozási rendszert, illetve a közigazgatás legmagasabb szintjein megjelenő „klientúra kiépítését, kivételezéseket és nepotizmust”, ugyanis ezek tekintetében sem történtek lépések.
„Bár a korrupciós ügyekben magas a vádemelési arány, és 2020 óta néhány új, magas szinten elkövetett korrupciós ügyben is eljárás indult, a magas rangú tisztviselőket és közvetlen környezetüket érintő ügyek kivizsgálása továbbra is korlátozott” – írja a jogállamisági jelentés.
A Bizottság veszélyben érzi a magyarországi médiapluralizmust, aminek a helyzete tovább romlott, és kételkedik abban, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) függetlenül és hatékonyan járna el szabályozó szervként.
Erre példaként említik a Klubrádió lekapcsolását és azt, hogy miközben a koronavírus-járvány okozta reklámbevétel-kiesések ellensúlyozására nem hoztak létre médiatámogatási programokat,
„a jelentős mennyiségű állami reklám továbbra is lehetővé tette a kormány számára, hogy közvetett politikai befolyást gyakoroljon a médiára”.
Illetve a „független médiumokat és újságírókat továbbra is akadályoztatják és megfélemlítik”.
A jelentés szerint a jogállamisággal is bőven van probléma, aggasztó a jogalkotási átláthatósága és minősége, megkérdőjelezhető az alapvető jogok biztosának függetlensége.
Aggasztónak tartják a jelentős állami finanszírozásban részesülő magánalapítványok létrejöttét is, ezeket pedig leginkább a kormány tagjai vagy bizalmasai irányítják.
Az igazságszolgáltatási reform hiánya, és az, hogy nincs határozott fellépés a magas rangú tisztviselők és az ő közvetlen környezetük korrupciós ügyeivel szemben., szintén aggodalomra adnak okot.
A Bizottság a jelentésről szóló közleményben leírta, hogy ez az évente elkészített dokumentum a nemzeti hatóságokkal és az érdekeltekkel folytatott párbeszéd eredménye, és mindegyik tagállamot ugyanolyan tárgyilagosan, ugyanazokat a kérdéseket feltéve vizsgálja.
Így beszéltek igazságügyi és bűnüldöző hatóságokkal, valamint újságíró-szövetségekkel és civil szervezetekkel egyaránt. Az Európai Tanácsot és az Európai Parlamentet arra kérik, hogy folytassanak általános és országspecifikus vitákat, a tagállamokat pedig arra, hogy ténylegesen foglalkozzanak a jelentésben felvetett problémákkal. Kérdéses, hogy Magyarországon mennyire fog ez megvalósulni.
A magyar kormánytól elsőként Varga Judit igazságügyi miniszter reagált a jelentésre, egy Facebook bejegyzés keretei között.
„Újabban a gyermekvédelem miatt zsarolja Magyarországot a Bizottság! Nem lepődtünk meg: az Európai Bizottság legújabb jelentésének célkeresztjében a magyar gyermekvédelmi törvény áll. Magyarország most éppen amiatt nem jogállam szerintük, mert a legmagasabb szinten védjük a gyermekek és a szülők jogait. Az a bajuk, hogy nem engedünk LMBTQ-aktivistákat és semmilyen szexuális propagandát a magyar iskolákba és az óvodákba”
Pedig a jelentésben még csak meg sem említik a júniusban elfogadott pedofiltörvényt. A Fidesz is kiadott egy közleményt a témában, eszerint „Brüsszel ránk akarja erőltetni saját politikai, ideológiai elvárásait, ezért támadja hazánkat”. Szerintük a dokumentum, akárcsak a tavalyi, tele van abszurd és valótlan állításokkal.
A Politico szerint ez a jelentés akár is alapját képezheti majd a jogállamisági vitának, ha az Európai Bizottság esetleg úgy dönt, hogy megindítja országokkal szemben ezt a mechanizmust.
Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke kijelentette, hogy mostantól uniós szinten is fel fognak lépni a sajtószabadságért. „Az idei jogállamisági jelentés megállapításai is megerősítik munkánkat, mivel az újságírók biztonságára koncentráló, valamennyi tagállamnak szóló ajánlást készítünk elő”.
Utalt továbbá a Pegasus-botrányra is, és elfogadhatatlannak tartja, hogy újságírókat figyeltek meg ez Európai Unió területén.
