Az európai harckocsik erősödése az Egyesült Államok visszavonulásával
Donald Trump nem akarja, hogy az Egyesült Államok továbbra is a világ csendőre legyen, mivel ez szerinte rendkívül költséges. Így az USA katonai szövetségesei – köztük az EU – egyre inkább csak magukra számíthatnak. A rögtönzött haderőfejlesztés során rengeteg hiányosságra derült fény, de egy valamiben Európa nagyon is jól áll: a harckocsik terén.
A tagországok hadseregei együttvéve összesen 4262 páncélozott járművel rendelkeznek, ami nem sokkal kevesebb, mint ahány tankja van az USA-nak.
A helyzet azonban országonként nagyon eltérő. Görögország áll az élen 1344 járművel, majd utánuk Lengyelország és Románia következik, fele, illetve negyed ennyivel. A sokak által erősebbnek gondolt Németország 296, míg Franciaország 215 harckocsival rendelkezik.
Míg Athén a Törökországgal fennálló történelmi feszültségek miatt fegyverkezik régóta, addig Varsó az orosz fenyegetésre válaszul a közelmúltban növelte arzenálját.
„Az európaiaknak vannak tervezőirodáink, tudományos kutatásaink és ismerjük a modern technológiákat, így ugyanazt a minőséget tudjuk legyártani, mint az amerikaiak” – hangsúlyozta Alain De Neve francia védelempolitikai szakértő.
Az EU versenyhelyzetét azonban gyengíti, hogy a fejlesztés nem központosított. Európában tíznél is több sikeres modellt állítanak elő, míg az amerikaiak csak 3-4 félét. A tucatnyi európai típus más és más kiképzést igényel, a különböző alkatrészeket pedig eltérően kell karbantartani. Emiatt felmerült, hogy létre kellene hozni egy európai szabványt, de ez még várat magára.
A fegyverkezés az állami szuverenitás egyik legfőbb szimbóluma, amiről a kormányok nem akarnak lemondani. Arról nem is beszélve, hogy a tagállamok sem bíznak annyira egymásban, hogy átadják hadititkaikat. A Európában gyártott harckocsik fejlesztése és mennyisége azonban mindenképpen pozitív lépés a kontinens védelme szempontjából.
Főkép forrása: euronews
