Az Európai Parlament jó eséllyel hamarosan lezárja a hosszú ideje húzódó, hetes cikk szerinti eljárást Magyarországgal szemben. Az eljárást 2018-ban indították az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor idején tapasztalt uniós értéksértések miatti aggályok nyomán.
Miután Magyar Péter került a magyar kormány élére, az ország több, az Orbán-korszakból származó jogszabályt is felülvizsgál, ami arra készteti az Európai Parlamentet, hogy újragondolja álláspontját – erről beszéltek az Euronewsnak képviselők és tisztviselők.
„Magyarország számos olyan reformot hajtott végre, amelyek közelebb hozzák az országot az EU-hoz” – mondta az Európai Néppárt (EPP), a parlament legnagyobb frakciójának egyik vezető képviselője. „Ésszerűnek tartom, hogy az eljárás hamarosan lezáruljon, és remélem, így is lesz” – tette hozzá.
Az EPP azon politikai erők között van, amelyek készek kezdeményezni a hetes cikk szerinti eljárás visszavonását, ezzel politikai sikert biztosítva a Tisza Pártnak, amely a néppárti család tagja.
A hetes cikk szerinti eljárás rendkívüli eszköznek számít, amely végső soron akár meg is foszthat egy országot szavazati jogától, ha súlyos jogsértést állapítanak meg gyakorlatában az uniós értékekkel összefüggésben. Az EP képviselői 2018-ban indították el az eljárást Magyarországgal szemben, a bírói függetlenséggel, a korrupcióval, a médiaszabadsággal és az alapvető jogokkal, valamint a kisebbségek és a menekültek jogaival kapcsolatos aggályokra hivatkozva.
Október végére az EP tényfeltáró bizottságot küld Magyarországra, amelynek keretében az intézmények, érintettek, hatóságok és civil szervezetek képviselőivel is találkoznak, hogy átfogó képet kapjanak az ország jogállamisági helyzetéről.
A misszióban részt vevő képviselők ezt követően jelentést készítenek, és várhatóan az eljárás visszavonását javasolják, ha arra a következtetésre jutnak, hogy az uniós értékek már nem sérülnek. Egyes parlamenti tisztségviselők szerint ez akár már decemberben is megtörténhet, míg az ügyért felelős holland képviselő, Tineke Strik úgy véli, hogy a jelentés legkorábban 2027 elejére készül el.
„Egy teljes ellenőrzőlista áll rendelkezésünkre különböző kritériumokkal, amelyeket értékelni fogunk; az egyik elem az LMBTI+ ellenes törvény visszavonása” – mondta Strik az Euronewsnak.
Strik arra a vitatott, a kiskorúak védelméről szóló jogszabályra utalt, amely korlátozza a gyermekek hozzáférését azokhoz a könyvekhez, filmekhez és más tartalmakhoz, amelyek a biológiai nemtől való eltérést, a nemváltást vagy a homoszexualitást ábrázolják.
A magyar kormány mindeddig nem helyezte hatályon kívül a törvényt, és nem jelezte, hogy hajlandó lenne ezt megtenni.
Az eljárás visszavonásáról szóló végső döntéshez kétharmados többségre van szükség, vagyis a parlament 719 képviselője közül legalább 480-nak kell a lezárás mellett szavaznia.
A Zöldekhez és a Baloldalhoz hasonló baloldali frakciók ellenkezhetnek a visszavonással kapcsolatban, míg a konzervatív és szélsőjobboldali erők várhatóan támogatni fogják azt, mivel következetesen indokolatlan beavatkozásnak tekintették a hetes cikk szerinti eljárást a magyar nemzeti politikába. Ezek, vagyis a European Conservatives and Reformists, a Patriots for Europe és a Europe of Sovereign Nations frakciók együtt közel 200 képviselőt adnak.
Mivel várhatóan az EPP 184 képviselője is a lépés mellé áll, a döntés szempontjából kulcsfontosságú lesz a centrista Szocialisták és Demokraták (S&D) és a liberális Renew Europe frakciók álláspontja. Mindkettő elismeri Magyarország előrehaladását, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy átfogó értékelésre van szükség, amely a teljes jogszabálycsomagot figyelembe veszi.
A Renew Europe a jövő héten Párizsban tartandó, új parlamenti ülésszakot nyitó első frakcióülésén vitatja meg a kérdést – mondta az Euronewsnak Sandro Gozi képviselő.
„Az eljárás lezárását valódi változásoknak kell megalapozniuk, különben azt a benyomást keltjük, hogy pusztán politikai döntésről van szó” – fogalmazott.
A hetes cikk szerinti eljárást az EU történetében mindössze kétszer indították meg: 2017-ben a Bizottság kezdeményezte Lengyelország ellen, 2018-ban pedig az Európai Parlament Magyarország ellen. Egyik esetben sem jutott el az eljárás a szankciós szakaszig, amelyhez az uniós tagállamok egyhangú támogatására van szükség.
A Lengyelországgal szembeni eljárást 2024-ben zárták le, miután a Donald Tusk miniszterelnök vezette koalíció váltotta a szélsőjobboldali Jog és Igazságosság (PiS) kormányát, és az ország ismét összhangba került a Bizottszágnak az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó követeléseivel.
Főkép forrása: euronews
