Az Európai Parlament elfogadta a szigorúbb migrációs jogszabályt
Szerdán az Európai Parlament elfogadott egy új jogszabályt, amely célja a migránsok visszaküldésének felgyorsítása, különösen azok esetében, akiknek nincs jogszerű tartózkodási joguk az EU-ban. A jogszabályt a jobbközép és szélsőjobboldali politikai csoportok támogatásának köszönheti.
A „visszatérési rendelet” az unió migrációs politikájának legszigorúbb irányváltását jelenti évtizedek óta. Sokan aggódnak a jogszabály miatt, mivel lehetővé teszi, hogy az uniós tagállamok deportációs központokat, úgynevezett „return hubokat” hozzanak létre EU-n kívüli országokkal kötött megállapodások révén.
Ezek a központok tranzitlétesítményként működnének, ahol a migránsok visszaküldésükre várnának, vagy olyan helyekként, ahol hosszabb ideig, akár határidő nélkül is tartózkodhatnának, garancia nélkül a visszatérésükre. A rendelkezés alól csak a kísérő nélküli kiskorúak kapnának mentességet, míg a gyermekes családok átkerülhetnének ezekbe a központokba.
A jogszabályt 418 igen és 218 nem szavazattal fogadták el, 30 tartózkodás mellett. A szavazás nyomán a javaslat támogatói tapsban törtek ki, míg a terem jobb oldalán ülők azt skandálták: „küldjék vissza őket”. Erre a másik oldal azt válaszolta: „szégyelljék magukat”.
A szavazás eredménye megerősítette, hogy migrációs ügyekben jobbra tolódó többség alakult ki a Parlamentben. A jobbközép Európai Néppárt (EPP) a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), valamint a szélsőjobboldali Patriots for Europe (PfE) és Europe of Sovereign Nations (ESN) pártokkal együtt szavazott. A liberális Renew Europe csoport néhány tagja is támogatta a javaslatot.
Fontos megjegyezni, hogy a Néppárt továbbra is elutasítja a formális együttműködést azoktól a pártoktól, amelyeket szélsőségesnek tartanak, például a német Alternatíva Németországért (AfD) és a francia Nemzeti Tömörülés pártjával. Manfred Weber, az EPP vezetője többször is kizárta a formális szövetségek lehetőségét ezekkel a politikai erőkkel.
A szocialista és baloldali képviselők túlnyomó többsége ellenezte a jogszabályt, arra hivatkozva, hogy az alááshatja a migránsok alapvető jogait. Ana Catarina Mendes, a Szocialisták és Demokraták (S&D) csoport alelnöke azt nyilatkozta, hogy a rendelet jogilag vitatható gyakorlatokat honosíthat meg, amelyek néhány éve még elképzelhetetlenek lettek volna az EU-ban.
A jogszabály új elemei között szerepel, hogy lehetővé teszi az irreguláris migránsok lakóhelyének átkutatását, amit civil szervezetek az amerikai bevándorlási hivatal, az ICE hírhedt razziáihoz hasonlítanak. Továbbá a fogva tartási időszakok meghosszabbítása, szigorúbb beutazási tilalmak bevezetése és új jogosítványok az irreguláris migránsok felkutatására is szerepelnek a rendelkezések között.
A rendelet jelentősen megnövelné a visszaküldésre váró migránsok jogszerű fogva tartásának maximális időtartamát, a jelenlegi hat hónapról két évre, további hat hónapos hosszabbítás lehetőségével. Az új beutazási tilalmak a legtöbb esetben tíz évre szólnának, és akár életre szóló tilalom is kiszabható lenne a biztonsági kockázatnak minősített személyekre.
A jogszabály a fellebbezési eljárást is módosítaná, megszüntetve a kitoloncolások automatikus felfüggesztésének rendszerét, és eseti alapon bízva a bíróságokra a visszaküldési határozatok felfüggesztéséről való döntést.
Főkép forrása: euronews
