Az Európai Számvevőszék Jelentése: A Magyar Közbeszerzési Rendszer Hiányosságai és Az Uniós Pénzügyi Korrekciók
Az Európai Számvevőszék legfrissebb jelentése rávilágított, hogy az Európai Bizottság nem a megfelelő módon alkalmazza a pénzügyi korrekciókat a szabálytalanságok ügyében, amelyek a 2014-2020-as költségvetési ciklus kohéziós politikájához kapcsolódnak. A testület arra figyelmeztetett, hogy a „jogi keret gyengeségei és alkalmazásának hiányosságai” számos problémát okoznak az uniós pénzek védelmében.
A jelentés kiemelte, hogy amennyiben a tagállami hatóságok nem kezelik a szabálytalan kiadásokat, az Európai Bizottságnak kell intézkedéseket tennie, amelyek véglegesen csökkenthetik a hibásan gazdálkodó országoknak juttatott forrásokat. A kötelező nettó pénzügyi korrekciókra egyértelműen szükség lenne, amennyiben a tagállam nem tárt fel vagy nem korrigált olyan hiányosságokat, amelyek az irányítási rendszerek működésének komoly gyengeségeire utalnak.
A számvevők által közölt példa Magyarország esetével kapcsolatos, ahol megjegyezték, hogy a Bizottság nem hajtott végre kötelező korrekciókat, noha az előző költségvetési időszakban hat különböző magyar operatív program esetében is találtak szabálytalanságokat. A megvizsgált közbeszerzési eljárások között a 29-ből 25 esetben merültek fel hibák, amelyek azt mutatják, hogy a magyar közbeszerzési rendszer jelentős javításra szorul.
A jelentés szerint a kötelező nettó pénzügyi korrekció alkalmazásának feltételei teljesültek, azonban az Európai Bizottság ehelyett csupán egy tíz százalékos átalánykorrekciót javasolt az érintett kiadásokra. Ez lehetővé tette a nemzeti hatóságok számára, hogy tovább használhassák a forrásokat, miközben az uniós finanszírozás összegét nem csökkentették.
Míg három esetben, ahol a kötelező nettó pénzügyi korrekciók feltételei teljesültek, az Európai Bizottság ezt több mint három évvel a szabálytalanságok feltárása után tette. A hosszú időtartam miatt a hatékony reagálás és a gondos pénzgazdálkodás biztosítása kérdésessé vált.
A számvevők hangsúlyozták, hogy a Bizottság valójában helytelenül javasolta, hogy a pénzügyi korrekciók csupán egy része vezessen a végleges forráscsökkentéshez, lehetővé téve ezzel a tagállamok számára, hogy újrahasználják a fennmaradó összegeket. Az Európai Bizottság válaszában rámutatott, hogy a magyar eset megítélése során a szabálytalanságok rendszerszintű jellege is fontos szerepet játszott.
A helyzet összetettségét fokozza, hogy a magyar irányító hatóság azonosított mintegy 10 000 potenciálisan érintett szerződést, így a szabálytalan kiadások pontos számszerűsítése lehetetlenné vált. A hibaarány tíz százalék körüli volt, ennek alapján a Bizottság indokolt és arányos korrekciót javasolt.
A jelentés megállapításai arra figyelmeztetnek, hogy a magyar közbeszerzési rendszer nemcsak az uniós források hatékony felhasználását érinti, hanem a nemzeti jog és az uniós irányelvek összhangját is. A jövőbeli közbeszerzési szerződések aláírása előtt a magyar kormánynak biztosítania kell, hogy a jogi keret megfeleljen az uniós szabályozásoknak.
Főkép forrása: telex.hu
