EU Lakáspiaci Árak Emelkedése: Magyarország az Élen
Kevesebb mint egy évtized alatt, 2015 és 2023 között jelentős változások következtek be az európai lakáspiacon. Az Európai Unió országaiban az ingatlanárak átlagosan 47 százalékkal növekedtek, azonban az egyes országok között jelentős eltérések figyelhetők meg.
Európai Parlament adatai szerint a legnagobb lakásár növekedést Magyarország tapasztalta, ahol az árak drámai módon, 173 százalékkal emelkedtek. Ezzel szemben Finnországban mindössze 5 százalékos emelkedést mértek, amely az unió legalacsonyabb növekedési rátájaként említhető.
A lakásárak növekedését több tényező is befolyásolta. A drágulás fő okai közé tartoznak a megnövekedett építési költségek, a magas kamatlábak, illetve az építkezések számának csökkenése, amely korlátozta az ingatlan kínálatát. Emellett az ingatlanok befektetési céllal történő felvásárlása is hozzájárult a piaci árak emelkedéséhez, hiszen sokan az ingatlanokból igyekeztek további jövedelemhez jutni.
Magyarországon a külföldi vásárlók aránya viszonylag alacsonynak mondható, piaci részesedésük 2024-re sem érte el a három százalékot. Az Otthon Centrum elemzése alapján a kínai vásárlók főként Budapest belvárosára fókuszálnak, ahol a magyar átlagnál másfélszer magasabb árat is hajlandóak megfizetni. Ezzel ellentétben a német vásárlók Somogy vármegyét részesítik előnyben, ahol kedvezőbb árfekvés mellett vásárolnak.
A külföldiek által Magyarországon vásárolt ingatlanok átlagértéke 51,1 millió forint, ami 2,2 millió forinttal több, mint a magyar vevők által vásárolt ingatlanok átlaga. A külföldi befektetők kilencven százaléka a határ menti területeken, valamint a főváros és környékén vásárol ingatlant. Ezeken kívül csak ritkán történik adásvétel, a legtöbb tranzakció Budapest VIII. kerületében valósult meg, ahol különösen aktívak voltak a nyugat-európai, amerikai és ukrán vásárlók.
A jelenlegi előrejelzések szerint az ingatlanárak emelkedése a jövő évben is folytatódhat, ami tovább formálhatja az európai lakáspiacot.
Főkép forrása: 24.hu
