Iránban drámai mértékben nőtt a kivégzések száma: Halálbüntetés mint politikai eszköz
A nem kormányzati szervezetek legfrissebb jelentései szerint Iránban 2025-ben legalább 1639 embert végeztek ki, ami jelentős, 68%-os növekedést mutat a 2024-es 975 kivégzéshez képest. A jelentés készítői, a norvég székhelyű Iran Human Rights (IHR) és a párizsi Együtt a halálbüntetés ellen (ECPM), a Nyugat figyelmét sürgetik arra, hogy a halálbüntetést helyezze a Teheránnal folytatott tárgyalások középpontjába.
A kivégzések száma már a legmagasabb, mióta az IHR 2008 óta nyomon követi az eseményeket. Az IHR megjegyezte, hogy a szám abszolút minimumot tükröz, figyelembe véve, hogy a hivatalos iráni média nem mindig számol be a végrehajtott büntetésekről. A jelentés szerint a kivégzések a legmagasabbak az iszlám forradalom óta.
Az ECPM ügyvezető igazgatója, Raphael Chenuil-Hazan hangsúlyozta, hogy a halálbüntetés eltörlésének kérdése középpontjában kell állnia a Közel-Keletvél zajló konfliktusokkal kapcsolatos tárgyalásoknak. Az iráni nép jogai és a politikai foglyok szabadon bocsátása is szerepelnie kell a követelések között.
A jelentés figyelmeztetett, hogy sok őrizetbe vett tüntetőt, akiket a januári események miatt vádoltak meg, halálos ítélet és kivégzés fenyeget. Az iráni hatóságok már a háború alatt is végrehajtottak akasztásokat, ami aggasztó mértékben emeli a politikai elnyomás szintjét az országban.
Sajnálatos módon a nők aránya a kivégzésben is növekedett, – 2025-ben legalább 48 nő került a halálraítéltek közé. Ez több mint 20 éves csúcsot jelenti, és a 2024-es évhez képest 55%-os emelkedést mutat.
A jogvédő csoportok megjegyzik, hogy Irán a világ legmagasabb kivégzési rátájával bír, és a legbőkezűbben alkalmazza a halálbüntetést, kivéve Kínát, amelynek adatai nem megbízhatóak. A helyzet tovább súlyosbodhat, mivel több mint 500 olyan eset is létezik, melyekről nem áll rendelkezésre elegendő információ a jelentéshez.
Ez a helyzet rávilágít arra, hogy Iránban a halálbüntetés nem csupán jogi, hanem politikai eszközként is funkcionál, amelynek következményei meghaladják az egyéni igazságszolgáltatás kereteit. Az iráni kormány politikai céljainak elérésére és a hatalom megtartására is használja a kivégzéseket, ami megkérdőjelezi a demokrácia és az emberi jogok melletti elköteleződést az országban.
Főkép forrása: euronews
