Az idei AI Summit adott helyet a Trendency vitAIndítónak, ahol öt kérdésről vitáztak a résztvevők. Egy-egy kérdésnek volt pró- és kontra szakértője, aki az adott kérdés mellett vagy ellen érvelt, miközben nem érthetett egyet a másikkal. Mindkét félnek nyolc-nyolc perce volt kifejteni az álláspontját és reflektálni a másikra, a pró oldal kezdett. A végén pedig egyrészt kérdezhetett a közönség, majd szavazhatott, hogy melyik oldallal tudott inkább azonosulni.
Mi Nagy-Józsa Dorkával (Y2Y) a címben jelzett kérdésről vitáztunk („Felerősíti-e az AI a társadalmi egyenlőtlenségeket?”), ahol nekem kellett amellett érvelnem, hogy igen, a mestersége intelligencia (MI) felerősíti a társadalmi egyenlőtlenségeket, míg Dorkának ennek az állításnak a cáfolata jutott. Komolyan vettem a feladatot, nagyjából két hétig érleltem magamban a kérdést, és még az utolsó percekben is alakítottam a mondandómon.
Az idei AI Summit egy fontos vitapontja az volt, hogy vajon az MI mennyire járul hozzá a társadalmi egyenlőtlenségek erősödéséhez. Az egyik oldal azon az állásponton volt, hogy az MI reprodukálja a meglévő egyenlőtlenségeket, új különbségeket hoz létre, vagy akár felerősíti a már meglévőket. A másik oldal viszont tagadta ezt, és hangsúlyozta, hogy az MI hatását inkább mi emberek alakítjuk a társadalomban.
Egy fontos kérdés, hogy hogyan használjuk az MI-t. Például az adatbázisok torzítása (bias) révén az MI reprodukálhatja a társadalmi egyenlőtlenségeket. Emellett az MI-szakadék, azaz az eltérő nyelvhasználatból adódó különbségek is okozhatnak új egyenlőtlenségeket az MI használata során.
Az MI hatással lehet az egyenlőtlenségekre a munkaerőpiac és az IP jogok terén is. Fontos, hogy tudatosítsuk, hogyan használjuk az MI-t, és milyen hatást gyakorol a társadalmi különbségekre.
Ahogy Ted Chiang írta, nem az MI erősíti fel vagy gyengíti az egyenlőtlenségeket, hanem mi magunk tesszük azt. Ezért fontos, hogy felelősen alkalmazzuk az MI-t, és figyeljünk arra, hogy ne növelje tovább a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Főkép forrása: telex.hu
