Az MNB 2024-es Költségvetése és Sorsának Kérdései
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2024-es évének gazdasági eredményeit Varga Mihály pénzügyminiszter mutatta be a parlament gazdasági bizottságának ülésén. A témák között különösen hangsúlyos volt a jegybanki alapítványok sorsa és az esetleges vagyonvesztés kérdése.
Az MNB gazdálkodása nem elhanyagolható, hiszen az előző évi, 1763 milliárd forintos veszteség után 2024-re újabb 788 milliárd forintos mínusz várható. Ez a két év alatt összesen 2551 milliárdos veszteséget jelent, ami a magyar GDP közel 3%-ának felel meg.
A bizottsági ülés során Csárdi Antal független országgyűlési képviselő arra érdeklődött, hány feljelentést tettek eddig az MNB ügyében. Varga Mihály elmondta, hogy eddig két feljelentés történt, köztük a Szabadság téri székház ügyében ismeretlen tettes ellen. A jegybankelnök szerint hosszú távú cél, hogy a még működő egyetlen jegybanki alapítvány megszüntetése megtörténjen, de fontos a vagyonmentési folyamat végrehajtása, mielőtt ehhez hozzálátnának.
Varga kiemelte, hogy a parlament helyes döntést hozott, amikor megszavazta azt a törvényt, amely lehetővé tette a jegybanki vagyon alapítványokba szervezését. Szerinte az alapítványok hasznos célt szolgálhattak volna, de a döntéshozók ezzel visszaéltek.
A bizottsági ülésen Varga Mihály csak érintőlegesen beszélt a Matolcsy György vezette időszakról. Az MNB elmúlt években folytatott óvatos monetáris politikáját kifizetődőnek tartja, és az elkövetkező időszakban is fenntartja ezt a megközelítést. Az elmúlt félévről úgy nyilatkozott, hogy „az MNB számításai szerint kétszer olyan jól jártak az elmúlt fél évben azok, akik forintban tartották a megtakarításaikat, mint akik devizában.”
A jövőbeni intézkedések és a pénzintézet által 2024-re tervezett lépések jövője kulcsfontosságú kérdések maradnak a gazdaság számára, ahogyan a jegybanki alapítványok sorsa is. Az MNB jelenlegi kihívásai és a pénzügyi politika irányvonalai figyelmet érdemelnek az elkövetkező időszakban.
Főkép forrása: 444.hu
