A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentős gazdasági kihívásokkal nézett szembe az elmúlt időszakban. Az MNB tavalyi, egész évre vonatkozó 1763 milliárd forintos vesztesége minden korábbi rekordot megdöntött. Az intézmény a kamatok emelésére kényszerült 2022-23-ban, hogy megfékezze az Európa-szerte a legmagasabb inflációt, és stabilizálja a forint árfolyamát. Matolcsy György vezetésével a kamatok csökkentése is megkezdődött, így a 18 százalékos csúcsról szeptemberre már 6,5 százalékra csökkent az alapkamat. Ennek ellenére az MNB továbbra is veszteséges, de a veszteségek mérséklődnek.
Az MNB 2020 előtt általában nyereségesen működött, például 2020-ban még 255 milliárd forint nyereséget könyvelt el a forint gyengüléséből fakadóan. Azóta azonban a jegybank tartósan veszteséges, melynek következtében a tőkeállománya 2023-ra mínusz 1855 milliárd forint lett.
Az idei év első hat hónapjában ugyanakkor 613 milliárd forinttal csökkent a veszteség, az előző évi 999 milliárd forinthoz képest. Ez a kamatok fokozatos csökkentésével magyarázható, de az MNB még így is 435 milliárd forintot veszített a kamatmérlegén, azaz több kamatot kellett kifizetnie, mint amennyit beszedett.
A forint gyengülése viszont 93 milliárd forint nyereséget hozott, ami részben kompenzálta a veszteségeket. A banküzem szintén veszteséges maradt, 38 milliárd forintos mínusszal zárt, ami 11,4 milliárddal nagyobb, mint a tavalyi év első félévében. Mindezek ellenére az MNB tőkehelyzete némileg javult, mínusz 1765,9 milliárd forintra csökkent, ami 88 milliárddal jobb a 2023 végi adathoz képest. A javulás a forintárfolyam kiegyenlítési tartalékának növekedésének köszönhető, amely az első félévi forintgyengülés eredménye.
Főkép forrása: 24.hu
