Nemzetgazdasági Minisztérium cáfolja az Eurostat adatok félreértelmezését
Közleményt adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az Eurostat friss adatközlésére reagálva. Az Eurostat szerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az NGM hangsúlyozza, hogy sokan félreértették ezt az adatot, és abból téves következtetéseket vontak le, miszerint Magyarország az Unió legszegényebb országa. „Ez teljességgel nonszensz és szándékos hazugság” – nyilatkozta az NGM az MTI-nek.
Az NGM hangsúlyozza, hogy a közgazdaságtani alapszabályok szerint a családok a jövedelmüket vagy elfogyasztják, vagy megtakarítják saját döntésük alapján. Így a fogyasztási adatok önmagukban csak korlátozottan értelmezhetők, és abból a szegénységre való következtetés levonása rosszindulatú csúsztatás.
A minisztérium érvelése szerint a szomszédban zajló háború következtében a magyar családok óvatossági motívuma teljesen természetes módon megerősödött. A lakosság bruttó megtakarítási rátája a korábbi magas szintről tovább növekedett, és meghaladta a 21 százalékot, amely az Unión belül a legmagasabb érték. Ez alattukól az is, hogy 2022 elejéhez képest a magyar családok bruttó pénzügyi vagyona több mint 22,5 ezer milliárd forinttal nőtt, ami 2010 elejéhez képest 72 ezer milliárd forinttal, és így már meghaladja a 102 ezer milliárd forintot.
Nemzetközi összevetésben a magyar családok nettó vagyona meghaladja a GDP 106 százalékát, amellyel az unió középmezőnyébe tartozik. E tekintetben Magyarország olyan országokat előz meg a térségben, mint Szlovákia, Románia, vagy Lengyelország.
„A magyar családok emellett egyre magasabb jövedelemre tesznek szert, a bruttó átlagbér megközelíti a 660 ezer forintot, amely már több mint háromszor akkora, mint a dollárbaloldal idején volt” – közölte az NGM. Hozzátették, hogy Magyarországon a növekvő bérek és a növekvő foglalkoztatottság eredményeképpen jelentősen csökkent a szegénység. Az uniós módszertan szerint 2010-hez képest több mint 1,2-1,3 millióval csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma, így
jóval az uniós átlag alá került a szegénység aránya, ami korszakos eredményt jelent.
A Nemzetgazdasági Minisztérium következtetése alapján tehát nem lehet a fogyasztási adatokból egyértelmű következtetést levonni a magyarországi szegénység helyzetéről, mivel a megtakarítások és a növekvő jövedelmek is fontos tényezőként szerepelnek a gazdasági helyzet értékelésében.
Főkép forrása: 24.hu
