Az U-1206 egy tragikus sorsú tengeralattjáró volt
1944. március 16-án lépett szolgálatba a náci Németország U-1206 nevű tengeralattjárója, és néhány héttel a II. világháború európai lezárása előtt, 1945. április 14-én veszett a tengerbe egy banális hiba miatt. Egy rosszul kivitelezett vécéöblítés miatt a tengeralattjárónak a felszínre kellett emelkednie, és így felfedte magát a brit haditengerészet előtt.
Az U-1206 egyik újítása a vécéje volt. Az új rendszernek köszönhetően nem kellett sokáig tartályban tárolni az ürüléket és vizeletet, hanem nagy nyomással, a mélyben is egyből a tengerbe lehetett juttatni a felesleges anyagot. A tartályos rendszer biztonságosnak számított, de egy tengeralattjárón minden négyzetcentiméter helyet és tömeget igyekeztek megspórolni a tervezők, ezért kerestek mást helyette.
A komfortérzetet minden bizonnyal növelte ez a technikai megoldás, de az öblítés nem csak annyiból állt, hogy valaki meghúz egy zsinórt, elfordít egy csapot vagy benyom egy gombot. Az öblítéshez meghatározott sorrendben kellett kinyitni különböző szelepeket az erre betanított személyzetnek. Ha a sorrendet eltévesztették, akkor nemcsak a kipréselésre szánt szennyvíz folyt vissza, hanem a tengervíz is beáramolhatott a hajótestbe.
1945. április 6-án a norvégiai Kristiansandból kihajózva indult őrjáratra az U-1206 az Északi-tengeren. Bő egy héttel később a skóciai Peterhead közelében járt, amikor beütött a krach. Korabeli leírások szerint a kapitány, Karl-Adolf Schlitt ment el vécére, és maga próbálta meg elintézni az öblítést is 60 méteres mélységben. Amikor az nem ment neki, magához hívatta az öblítőtechnikust, hogy mondja el neki a módszert. Valószínűleg félreértették egymást, és a technikus rossz szelepet nyitott meg – és már jött is befelé a víz. Más források szerint Schlitt a gépházban tartózkodott, amikor szóltak neki, hogy baj van a vécével. Egy későbbi nyilatkozatába pedig az került, hogy az egyik szerelő javította az egyik vécé szelepeit, amelyek kijelzője nem működött, vagy rossz értéket mutatott.
Akárhogy is, beömlő víz nem sokkal később elárasztotta a tengeralattjáró akkumulátorait, és eközben mérgező klórgáz képződött, ami terjedni kezdett a hajótestben. Schlitt, hogy mentse az életüket, parancsba adta, hogy a tengeralattjáró emelkedjen a felszínre, eközben még a torpedóiktól is megszabadultak. Amikor felértek, a hajó átszellőztetésével távolították el a klórgázt. Balszerencséjükre eközben felfedezték őket a Brit Király Légierő gépei, és egyből bombázni kezdték a tengeralattjárót.
Az U-1206 merülésre és helyváltoztatásra is képtelenné vált, ezért Schlitt úgy döntött, hogy miután megsemmisíti a nála levő összes, hadititkokat tartalmazó iratot, hagyja elsüllyedni a tengeralattjárót. A 49 fős legénység elhagyta a hajót, hárman a tengerbe vesztek, 46-an pedig hadifogságba estek. Az U-1206 ma is a tenger fenekén pihen, nagyjából 80 méteres mélységben, és viszonylag jó állapotban maradt meg.
Főkép forrása: telex.hu
