„Nehéz és boldog pillanat volt a nyitás: a zsúfoltság minket is meglepett, lehet, hogy stresszt okozott a környéknek” – mondta Rimóczi Imre építész, a Dugattyús egyik alapítója a Margit körúti hely márciusi nyitása után. A péntek és szombat este felkapott szórakozóhelyként működő kulturális központ lett az újraéledő II. kerületi Margit-negyed vezérhajója. Rimóczi szerint ugyan az első roham után már lanyhul az érdeklődés, de helyszíni tapasztalataink szerint a Dugattyús hétvégenként fullon van.
Aki egy hétvégi estén erre jár, nem ismer rá a környékre: a régebben üres, összegrafitizett, betört kirakatú üzlethelyiségek többsége megtelt, az egymás után sorakozó kocsmákból, kávézókból kicsorduló vendégtömeg az utcán dohányzik, beszélget, kortyolgatja italát. „Az biztos, hogy ha az ember elindul a Margit körúton, mindenki talál magának megfelelő helyet, szinte egy új bulinegyed alakult itt ki. És itt még hajnalokig nyitva lehet mindenki, nincs este 11-es vagy hamarabbi zárás. Csak a turisták ne találják meg!” – áll a vendéglátóhelyek területén igen tájékozott Mutass egy kocsmát Facebook-csoport lelkes bejegyzésében.
A kerület defibrillációs kísérlete tehát sikerült, a Margit-negyed idén tavasszal berobbant. Csakhogy a hirtelen jött nagy életnek nem mindenki örül. Egy lakossági fórumon a napokban elszabadultak az indulatok. A következő hely kiadását már több lakó is szeretné megakadályozni, nehogy tényleg bulinegyeddé váljon a környék. A kerületben ellenzékben levő Fidesz élére állt az elégedetlenkedőknek. Megkerestük a képviselőcsoport egyik képviselőjét, aki a szóban forgó fórumon is részt vett, hogy fejtse ki, miként látja a helyzetet.
Bíró Zsolt válasz helyett a témában megjelent Facebook-posztját ajánlotta figyelmünkbe. Eszerint a Margit körút leginkább érintett szakaszán (a Rómer Flóris utcától a Török utca torkolatáig) mintegy 200 méteres szakaszon 9-10 vendéglátóhely van, ezek erős többségében mérnek szeszes italt. Ez az a része a negyednek, ahol szerinte már megindult a bulinegyedesedés folyamata.
Bíró szerint ez a folyamat azért is veszélyes, mert az azonos funkciójú helyek vonzani tudják a hasonló funkciót, és ha ez így marad, az semmiképpen sem szolgálja az itt lakók érdekeit. Igazán veszélyes akkor lesz ez a folyamat, ha a magántulajdonú üzletek többsége is ilyen irányba indul el, írta.
Rimóczi szerint ugyanakkor „volt egy rádolgozás a hisztériára”, a közösségi médiában összecsúsztak az esti, utcán bulizós képek és a vasárnap délelőtti dugattyúsbeli ruhavásárra várakozó sorok képei. Holott nyilvánvaló, hogy egy ruhavásárt, még ha meglepően nagy érdeklődést vált is ki, nem lehet egy lapon emlegetni az esti bulival. A fórumról, ahol a lakosok a nemtetszésüket fejezték ki, csak annyit mondott, hogy „a leghangosabb tiltakozó átjött sörözni a tiltakozás után” a Dugattyúsba.
Hogy milyen jövő vár a Margit-negyedre, valóban a sokat átkozott erzsébetvárosi bulinegyed sorsára juthat? A hirtelen divatossá váló városrészek átalakulása Nyugaton Olt Gergely városszociológus a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont segédmunkatársa szerint némileg leegyszerűsítve így néz ki: a társasházak aljában lassan megszűnik a kiskereskedelem, a boltok eltűnnek. Az olcsó, üres helyekre beköltözik a kulturális funkció kreatív ötletekkel, ezek helyén kinőnek a menő kocsmák, ami divatossá és keresetté teszi a környéket. A végén megérkeznek az ingatlanosok, lebontják a régi épületeket és exkluzív társasházak épülnek.
Cuki alternatív hely vagy ipari itató?
Budapesten a VII. kerületben kicsit más irányt vett a folyamat: itt a vendéglátóhelyek turisztifikálódtak, nagyjából tíz év alatt olyan több emeletes, óriás itató-szórakoztató komplexumok alakultak ki, mint az Instant-Fogasház, mondta Olt. A lakók elköltöztek, a lakások többségén Airbnb-lakatok lógnak, ittas külföldiek csoportjai áramlanak az utcákon. A kerület szaladt az események után, megpróbálta szabályozni a nyitvatartást, de érdekes módon ezt is a kisebb, még valami kulturális értéket felmutató helyek szívták meg. A nagyok nagyüzemben működnek, a tömegturizmus maradt, mintha mi se történt volna.
Ez van: ha vérszagot éreznek, a vállalkozók ráugranak a lehetőségre, aztán már csak a kéziféket lehet berántani. A városszociológus szerint nehéz beleírni egy önkormányzati szabályozásba, hogy egy hely cuki alternatív kulthely legyen, ne pedig ipari itatást végző kocsmalánc. A központi szabályozás sem segíti a helyzetet, 2009 óta bármit meglehet úgy nyitni, hogy csak utólagosan jelentik be a helyhatóságnál. Nincs előzetes egyeztetés a vendéglátóhely jellegéről, méretéről, ez pedig beszűkíti a hivatali mozgásteret.
Olt Gergely ott volt a Dugattyús megnyitóján is. Mint felidézte, másfél órán belül kétszer jött ki a rendőrség. Az emberek megvették a pultnál a piát, aztán kimentek az utcára dohányozni, beszélgetni és meginni az italt. Aztán ez ismétlődött folyamatosan. Érdekes volt szerinte, hogy a megnyitón a budaiak három generációja is ott volt – ez mutatja, mennyire hiányzott egy ilyen pezsgő negyed Buda északi felén.
A polgármester újabb kocsmák nyitását már nem támogatja
„Az önkormányzat célja egy kulturális városközpont kialakítása, ahol teret adunk kiállításoknak, művészeknek, az ”elbulinegyedesedést„ mindenképpen meg fogjuk előzni”…
(Article continues)
Főkép forrása: telex.hu
