Három éve áll a magyar gazdaság: Az uniós források hiánya komoly problémákat okoz
A magyar gazdaság az utóbbi három évben stagnál, amelynek egyik fő oka az uniós pénzek akadozása. Az előző év utolsó negyedévében a GDP lényegében nem változott a 2021 azonos időszakához képest, és az idei első negyedéves adatok sem mutatnak kedvezőbb előjeleket. A kormány várakozása szerint a második negyedév adatai is hasonló stagnálást tükröznek majd, amikor azokat a KSH szerda reggel közzéteszi.
A kormány folyamatosan a ukrajnai háborúra, az uniós gazdaságpolitika hibáira és a német gazdaság problémáira hivatkozik a gazdasági helyzet megszorongatásáért. A jogállamisági problémák miatt az Európai Bizottság 2022 tavaszától felfüggesztette az uniós források jelentős részének kifizetését, ami komoly hatással volt a növekedés leállására. Az állam már 420 milliárd forintot elveszített, és ha a trend folytatódik, idén még több forrástól eleshet.
Az állami beruházások drámai csökkenése
A közbeszerzési adatok rávilágítanak, hogy jelentős visszaesést tapasztalhatunk az állami beruházások terén. Míg 2020-2022 között az állami közbeszerzések értéke a GDP 7,9%-át tette ki, 2023-2024-re ez a szám 4,3%-ra csökkent. A különböző beszerzési típusok nem egyformán érintettek: míg a szolgáltatások értéke 20%-kal, az árubeszerzéseké 35%-kal, addig az építési beruházásoké 63%-kal esett vissza.
A kormány által indított, 2023-ra tervezett állami beruházási csökkentés is érzékelhető volt, hiszen a közbeszerzési források értéke a GDP 2,7%-ára csökkent, az előző évi 4,2%-ról. A szakértők figyelmeztetnek, hogy ez a folyamat tovább súlyosbítja a magyar gazdaság helyzetét, amely már így is szenved a gyenge ipari teljesítmény miatt.
A verseny növekedése a közbeszerzésekben
A visszaeső kereslet a közbeszerzési verseny élénküléséhez vezethetett. A statisztikák szerint az egy tenderen induló cégek átlagos száma a 2020-as 3-ról 2024-re 3,5-re nőtt. A kormány ezt a tendenciát pozitívan értékeli az Európai Bizottság felé, hiszen a verseny növekedése az uniós pénzek felszabadításának egyik feltétele.
A legnagyobb kormányzati tendereket továbbra is a NER körüli cégek viszik, ám a kisebb megrendeléseknél nőtt a verseny, főként a helyi önkormányzati szektorban. Az állami projektek esetében a jelentős megrendelések továbbra is Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégeihez vándorolnak, míg a kisebb értékű beszerzéseknél a verseny fokozódik.
Módszertan
Az elemzett adatok az EKR rendszerből származnak, ahol a közbeszerzéseket kiíró szervezetek töltik fel a szükséges információkat. A kutatás során figyelembe vettük a piaci trendeket és a közbeszerzések kifizetéseit, figyelmet fordítva a lehetséges hibák korrigálására.
Összegzésül elmondható, hogy a magyar gazdaság jelenlegi helyzete nem túl biztató, a forráshiány és a kormányzati szigor rendkívül érzékenyen érinti az állami beruházásokat, és a jövőbeni kilátások sem mutatnak pozitív irányt.
Főkép forrása: telex.hu
