Baka Andrást választották Magyarország köztársasági elnökévé
„Váratlan, zavarba ejtő és egyben megtisztelő volt már a jelölésem is” – osztotta meg Baka András, miután az Országgyűlés keddi ülésén Magyarország köztársasági elnökévé választották. A Tisza Párt által jelölt Baka köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország olyan időszakhoz érkezett, amikor komoly gondolkodásra van szükség az állam működéséről, az alkotmányosságról és az ország közösségéről.
Baka kitért az elmúlt évek társadalmi érzéseire is: „A társadalom többsége felszabadulást és reményt érez, míg mások csalódottságot és bizonytalanságot” – emelte ki. Az új köztársasági elnök az utóbbi 16 év hibáit sorolta, és figyelmeztetett, hogy az új korszak kezdetén elengedhetetlen a múltban történt eseményekkel való szembenézés.
Azt is elmondta, hogy Magyarország egy generációnyi időt vesztegetett el, mivel a rendszerváltozás éltanulójából a sereghajtók közé süllyedt. Baka szerint az ország súlyos válságokkal küzd a jogállam, a társadalom, a gazdaság, az államháztartás, az energiaellátás, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a közlekedés terén.
Kiemelte, hogy a legnagyobb probléma a társadalom mély megosztottsága. „Budapestet a vidékkel, fiatalt az időssel, hívőt a nem hívővel, jobboldalit a baloldalival, konzervatívot a liberálissal, kisebbséget a többséggel, gazdagot a szegénnyel állítják szembe” – mondta. Emellett megemlítette, hogy civil szervezetek, újságírók és más véleményformálók céltáblává váltak a gyűlöletkeltő politikai kampányok során.
Baka András figyelmeztetett arra, hogy a jövő Magyarországát „nem építhetjük a bosszúra”. A jogállam helyreállításáról szólva kijelentette, hogy a jogsértéseket fel kell tárni, és a közpénzek felhasználását ellenőrizni kell.
A 2026-os választások eredményei kapcsán Baka megemlítette, hogy a társadalomnak vissza kell szereznie az önrendelkezését, és hangsúlyozta, hogy a választási eredmények önmagukban nem helyreállítják a jogállamot. Szükség van egy új alkotmányos kultúrára, ahol a hatalom korlátozása nem akadály, a politikai ellenfél nem ellenség, és a kompromisszum nem gyengeség.
A köztársasági elnöki intézményről kifejtette, hogy annak lényege a pártpolitikai semlegesség, de nem értéksemlegesség. „A nemzet egysége nem azt jelenti, hogy mindannyian ugyanazt gondoljuk; hanem hogy politikai nézeteinktől függetlenül mindannyian egyenlő méltósággal tartozunk ugyanahhoz a nemzethez” – mondta.
Az 73 éves jogtudóst a képviselők 140 igennel, 6 nemmel választották meg, és hivatalosan augusztus 19-én lép hivatalba. A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a szavazáson.
Főkép forrása: telex.hu
