Köztársasági elnöki választás: Baka András került a posztra
Az Országgyűlés keddi rendkívüli ülésén Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét választotta köztársasági elnökké. A 73 éves jogtudást 140 igennel és 6 nemmel választották meg a titkos szavazáson, így ő tölti be a következő köztársasági elnöki posztot.
A Fidesz és a KDNP már korábban bejelentette, hogy nem vesz részt az új államfő megválasztásában, helyette a frakció tagjai a tatai ’56-os emlékművet koszorúzzák meg.
Az ellenzék kritikákkal illette Baka Andrást, hivatkozva a 2006-os politikai eseményekre és az 1956-os sortűzperek után hozott ítéleteire. A KDNP-s Rétvári Bence a Facebookon azt állította, hogy Baka az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagjaként „felmentette” az 1956-os események egyik vádlottját, míg Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, a 2006-os ügyekből hozta fel kritikáit.
Baka jelölését Magyar Péter hirdette meg, ami nem jött könnyen: Sulyok Tamás, a korábbi köztársasági elnök, akit a Tisza kormány bábnak tartott, nem távozott a posztjáról az áprilisi választások után, ami feszültséget okozott a politikai életben.
A helyzet megoldásához végül az Alaptörvény módosítása vezetett, amely lehetővé tette Sulyok Tamás elmozdítását. A parlament július 13-án fogadta el a módosítást, ami után Sulyok bejelentette, hogy lemond posztjáról.
Baka András személyét széleskörű szakmai tapasztalat jellemzi: jogtudós, emberi jogi szakértő, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi bírája. 1952-ben született Budapesten, jogi doktorátust 1978-ban szerzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Az elmúlt évtizedek során számos hazai és nemzetközi intézményben dolgozott, közéleti szerepet vállalt az 1990-es években is.
Baka András elmondta, hogy a köztársasági elnöki poszt betöltése óriási felelősséggel jár, és célja, hogy a társadalmi feszültségeket csökkentse, valamint az ország egységét erősítse. Politikai pályafutásának eredményeként várva-várt remény fogalmazódik meg a köztársasági elnöki feladatkör megújításában.
Főkép forrása: telex.hu
