A bruttó bérek és az infláció alakulása az EU-ban: 2020-2025
Az Európai Unióban a bruttó órabérek jelentős növekedést mutattak az elmúlt öt évben. 2020-ban még 21,5 eurón álltak, míg 2025-re 26,2 euróra emelkednek, ami 21,9%-os növekedést jelent. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a szám nem veszi figyelembe az infláció hatását, amely ugyanebben az időszakban 25,6%-kal növelte az árakat. Ennek következtében a reálbérek összességében 3%-kal csökkentek, ami a háztartások vásárlóerejének visszaeséséhez vezetett.
Európa-szerte a reálbérek alakulása országonként eltér, hiszen a 30 vizsgált ország közül 12-ben csökkentek, míg 18-ban emelkedtek a reálbérek a Eurostat adatai és az Euronews számításai szerint. A számok a bruttó bérekre figyelmeztetnek, nemzeti valutában kifejezve.
A legnagyobb nyertesek
A legnagyobb nyertes Bulgária, ahol a reálbérek 37,4%-kal nőttek 2020 és 2025 között. 2023-ban életbe lépett egy törvény, amely megköveteli, hogy a minimálbér elérje az átlagos bruttó bér 50%-át. Szerbia (25,4%), Horvátország (21,1%) és Litvánia (21,1%) szintén jelentős reálnövekedést könyvelhetett el. Érdekesség, hogy ezek az országok 2020-ban még nem tartoztak az euróövezethez.
További országok, mint Románia (19,7%), Magyarország (18,8%) és Lengyelország (17,8%) is 15-20% közötti reálnövekedést tapasztaltak.
Az euróövezeten belül Szlovénia (14,4%), Lettország (10,6%) és Görögország (8,6%) számítottak a jelentősebb nyerteseknek.
A „nagy négyes” visszaesése
A legnagyobb európai gazdaságok – Olaszország, Spanyolország, Németország és Franciaország – mindegyikében csökkentek a reálbérek. Olaszország számít a legnagyobb csökkenésnek, 9,2%-ot elvesztve, ezt Spanyolország követte 5,9%-os visszaeséssel. Németország (-3,2%) és Franciaország (-3,3%) valamivel az uniós átlag alatt teljesítettek.
A bérek bruttó összege is közrejátszik a reálbérek alakulásában. Az alacsonyabb adóterhek nagyobb nettó bért eredményeznek, míg a magasabbak kevesebb kézhez kapott összeget jelenthetnek.
Az országok közötti különbségek magyarázata
A reálbérek akkor növekednek, ha a nominálbérek emelkedése meghaladja az inflációt. A bérek szintje is jelentős tényező; ezt a „felzárkózási” hatásnak nevezik. 2025-re Bulgáriában voltak a legalacsonyabb órabérek, míg Magyarország és Románia is az öt legalacsonyabb bérszintű ország között szerepelt.
Infláció és nominálbér-növekedés
2020 óta a nominális bérek növekedését sok helyen 60% felett mérték. A legnagyobb emelkedést Bulgáriában (84,2%), Magyarországon (82,7%) és Romániában (73,1%) tapasztalták, ezekben az országokban azonban az infláció is rendkívül magas volt.
Ezzel szemben Olaszország volt a legnagyobb nominális béremelkedés terén, mindössze 9,5%-kal, amelyet Málta (13,3%) és Franciaország (14,1%) követett.
Hol a legmagasabb és hol a legalacsonyabb bérek?
A bruttó órabérek 2025-re Bulgáriában a legalacsonyabbak voltak (10,5 euró), míg Luxemburgban a legmagasabbak (49,7 euró). Ez azt jelenti, hogy Bulgária ugyan zárkózik fel, de a bérszintbeli különbségek még mindig jelentősek.
Összefoglalva, Észak- és Nyugat-Európában a legmagasabbak, míg Kelet-Európában a legalacsonyabbak a bérek, ami a legnagyobb uniós gazdaságok között is figyelemre méltó bérszakadékot mutat.
Főkép forrása: euronews
