Van egy kelet-németországi nagyváros, amelyre még sok európai sosem hallott: Chemnitz. A város jelenleg Európa kulturális fővárosa, ami meglepetésként érte sokakat. Chemnitznek számos problémával kell megküzdenie, mint például az ipar leépítése, a kivándorlás, az elöregedő népesség és a szélsőjobboldali mozgalmak térhódítása. A város most arra törekszik, hogy a kulturális főváros cím segítségével kihasználja az erősségeit.
A kelet-német időkben Chemnitz Karl-Marx-Stadtra volt átnevezve. A város hosszú ipari múlttal rendelkezik, és most visszakapta eredeti nevét. A kulturális főváros mottója az, hogy „C the Unseen”, azaz láss meg mindent, amit korábban nem.
De mit is jelent valójában a kulturális főváros cím? Az ötletet Görögországban 40 évvel ezelőtt született, hogy minden évben válasszanak ki egy európai kulturális fővárost. Kezdetben a prioritás a közös kulturális örökség megőrzése volt, így olyan városok kapták meg a címet, ahol gazdag történelmi örökség található, mint Athén, Párizs, Amszterdam vagy Firenze.
Azonban az 1990-es években Glasgow megválasztása óta megváltozott a helyzet. Ma már a városfejlesztés, a polgári részvétel és a kulturális sokszínűség is a prioritások közé tartozik. Egyre több olyan város pályázik a címre, amely gazdasági és társadalmi problémákkal küzd. A kulturális főváros cím lehetőséget nyújt a városoknak a megújulásra, és az Európai Unió anyagi támogatást biztosít az átalakuláshoz. 2025-ben Chemnitz nyerte el ezt a címet, a szlovéniai Nova Gorica és az olaszországi Gorizia mellett.
Sophie és Cathleen két az ezernél is több önkéntes közül Chemnitzben. „Sokan panaszkodnak” – mondja Sophie. „Úgy gondolják, hogy itt úgysem változik semmi. De pont itt kell tennünk valamit, és bebizonyítanunk, hogy igenis tudunk változtatni, ha összefogunk.”
A lakosság egyharmada 60 év felett van Chemnitzben. Sophie részt vesz a „Táncos Szomszédok” projektben, míg Alexandra Takats a „Team Generation” projektet koordinálja. A kulturális főváros szervezői arra törekednek, hogy minden réteget bevonjanak a programokba, legyenek azok fiatalok, idősek, helyi vagy bevándorló lakosok. „Számos szociokulturális projektünk van, amelyeknek célja a városrészek összehozása, hogy a régi és az újonnan érkezett lakosok, valamint a bevándorlók közelebb kerüljenek egymáshoz.”
Chemnitz helyzetét a 2018-as zavargásokkal összefüggésben is érdemes megvizsgálni. Ekkor került a város a címlapokra, miután egy halálos késelés után a szélsőjobboldali csoportok erőszakba torkolltak a külföldinek tűnő emberek ellen. A szélsőjobb ma is jelen van a régióban, és Chemnitz az AfD párt egyik erős bázisa. Az euroszkeptikus párt kritikusan viszonyul a kulturális főváros projekthez is.
Azonban a kulturális főváros szervezői más véleményen vannak. Pascal Anselmi projektmenedzser szerint az aktív részvétel a közösség kultúrája. „Az az akarat, hogy változtatást érjünk el, hogy új dolgokat hozzunk létre. Ne legyünk passzívak, hanem gondoljuk úgy, hogy ez a mi városunk, és vegyünk részt benne. Ez a demokrácia igazi értelme.”
Ezt a nézetet vallja Ulf Bohmann is, a Chemnitz Műszaki Egyetem szociológusa. „A kulturális fővárosi pályázat egyértelműen a társadalmi kérdésekre fókuszál. Hosszú távon jelentős változást hozhat a városban, ha együttműködünk. A kultúrát lehet használni a demokratikus együttműködés javítására és az emberek ellenállóbbá válására a szélsőjobboldali mozgalmakkal szemben.”
Az egyik legfontosabb kulturális fővárosi projekt az „Élő Szomszédság”, ahol fesztiválokat szerveznek garázsokban, parkokban és közösségi terekben, valamint olyan közösségi kezdeményezések vannak, amelyek lehetővé teszik a lakosok számára, hogy saját elképzeléseik szerint alakítsák át környezetüket. A chemnitzi kulturális recept egyszerű: közelebb kerülni egymáshoz és felfedezni a kultúrát a mindennapi életben.
Főkép forrása: euronews
