Csehország Parlament választások: Politikai feszültség és várakozások
Péntek délután kezdődik Csehországban a másfél napos parlamenti választási maraton, amelyet feszült nemzetközi figyelem övez. Az alsóház összetétele döntő szerepet játszik abban, hogy visszatér-e a volt kormányfő, Andrej Babiš, aki EU- és NATO-szkeptikus politikájával összekapcsolódhat Orbán Viktorral és Robert Ficóval a szlovák miniszterelnök mellett.
A Szabad Európa jelentése szerint Babiš körüli ideológiai kérdésekben a júniusban megválasztott lengyel elnök, Karol Nawrocki is csatlakozhat a cseh politikai táborhoz, új életet lehelve a V4-es országok együttműködésébe.
A választási rendszer sajátosságai
A cseh törvényhozás kétszintes, az alsóházban – a magyar parlamenthez hasonlóan – 200 képviselő ül. A magyar rendszerrel ellentétben azonban Csehországban 14 területi listán lehet szavazni, és az ötszázalékos parlamenti küszöböt átlépő pártok között arányosan oszlanak meg a mandátumok. A pártkoalícióknak 7 és 11 százalékos küszöbértékek figyelmebevételével kell versenyezniük, ami különböző jogi vitákat generált, különösen a szélsőbaloldali Elég! és a szélsőjobboldali-libertárius Szabadság és Közvetlen Demokrácia pártok kapcsán.
Az előzetes eredményekre várhatóan szombat este fog sor kerülni.
A cseh alkotmány előírásai szerint az elnök a kormányalakításra legesélyesebb párt vezetőjét kéri fel. Petr Pavel, az egykori NATO-tábornok, már jelezte, hogy figyelembe fogja venni a jelöltek viszonyát hazájuk EU- és NATO-tagságához.
Botrányos események és online befolyásolás
A kampány során botrányos események is történtek, köztük egy férfi támadása, aki mankóval ütötte meg Babišt, akit kórházba kellett szállítani. Ezen kívül az orosz hírszerzés is részt vett a politikai kampányban, olyannyira, hogy egy cseh kutatóintézet 300 oroszbarát TikTok-csatornát azonosított, amelyek terjesztik a propagandájukat.
A kormányzó jobbközép Együtt (Spolu) koalíció vezetője Petr Fiala, míg a fő ellenzéki erő Andréj Babiš Elégedetlen Polgárok Mozgalma (ANO). Az európai színtér szempontjából elsődleges kérdés az, hogy ez a két párt hogyan viszonyul az euroatlanti integrációhoz.
A választás kimenetele
A Politico által összesített közvélemény-kutatások szerint egyik párt sem számíthat abszolút többségre. Az ANO 30, míg a Spolu 20 százalék körüli támogatottsággal bír. A választást döntően befolyásolhatják a potenciális koalíciós partnerek, mivel a választási rendszer arányos, és számos kisebb párt is juthat mandátumhoz.
A szélsőséges pártok, mint a Svédországban is aktív Szabadság és Közvetlen Demokrácia, valamint a regionális liberális Polgármesterek és Függetlenek (STAN) befolyása is várhatóan döntő lehet a választások kimenetelében.
Ha a választás kimenetele a jelenlegi előrejelzések szerint alakul, Babiš pártja koalícióra léphet a kisebb szélsőséges pártokkal, míg a Spolu nehezen tudja majd biztosítani a szükséges támogatást.
A politikai táj folyamatosan változik, és bár a választási kampányban számos feszültség és botrány zajlott, a jövő politikai formációi még a választás után is bizonytalanok maradhatnak.
Főkép forrása: telex.hu
