Dánia, szövetségeseivel együtt, fontolgatja, hogy milyen lépéseket tudna tenni a Balti-tengeren közlekedő, a tengeri hajózást szabályozó előírásoknak nem megfelelő orosz olajtankerekkel szemben – közölte Lokke Rasmussen dán külügyminiszter hétfőn.
Az úgynevezett árnyékflottának a fenntartásából Oroszország jelentős bevételre tesz szert, és meg tudja kerülni az olajértékesítésre kivetett nyugati szankciók egy részét is. A tengeri úton szállított orosz olaj harmadát – a globális szállítmány 1,5 százalékát – a dán tengerszorosokon keresztül juttatják el a Balti-tengerre. Ezeknek a szállítmányoknak az esetleges korlátozása az olajárak emelkedéséhez vezetne, és csökkentené Oroszország bevételeit.
Lokke Rasmussen a Reuters hírügynökséghez eljuttatott közleményében azt írta: több szövetséges országgal, a balti államokkal és más uniós tagállamokkal közösen gondolkodnak arról, milyen intézkedésekkel lehetne korlátozni az orosz árnyékflotta mozgását. Arról, hogy milyen jellegű lépéseket fontolgatnak, a dán külügyminiszter egyelőre nem árult el többet.
Széles körű egyetértés van arról, hogy az árnyékflotta ügye nemzetközi probléma, és nemzetközi szintű megoldásra van szükség
írta Rasmussen, hozzátéve, hogy ügyelni kell arra, hogy bármilyen új intézkedés a gyakorlatban is megvalósítható és a nemzetközi jog előírásainak megfelelő legyen.
Dánia aggasztónak tartja, hogy az orosz árnyékflottában közlekedő kiöregedett, biztosítással nem rendelkező, homályos tulajdoni hátterű tartályhajók veszélyt jelenthetnek a környezetre.
Tobias Billström svéd külügyminiszter egy áprilisi lapinterjúban fogalmazott meg hasonló aggályokat. A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy súlyos környezetpusztítást idézhetnek elő ezek az orosz olajtankerek, és új szabályokra, illetve azok betartásának ellenőrzésére lenne szükség annak érdekében, hogy elejét vegyék egy környezeti katasztrófának.
(MTI)
Főkép forrása: 24.hu
