Dánia nyugdíjkorhatárának emelése: A jövő kihívásai
Jelenleg Dánia nyugdíjkorhatára 67 év, azonban a parlament pénteken elfogadott törvénye szerint 2040-re ez a szám 70 évre emelkedhet. Az emelés fokozatos lesz: 2030-ra 68, 2035-re pedig 69 évre növelik a korhatárt. Ezzel Dánia az Európai Unióban a legmagasabb nyugdíjkorhatárral rendelkező országok közé léphet.
A szakszervezetek aktívan részt vettek a témával kapcsolatos diskurzusban, és a közelmúltban több tüntetést rendeztek Koppenhágában. Jesper Ettrup Rasmussen, a dán szakszervezeti szövetség elnöke úgy véli, hogy a magasabb nyugdíjkorhatár eltéríti az embereket méltóságteljes időskori életük megtartásától.
Dánia 2006 óta a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz köti, és ezt ötévente felülvizsgálja. Tavaly azonban Mette Frederiksen szociáldemokrata miniszterelnök megemlítette, hogy a kérdést újra kell tárgyalni, hangsúlyozva, hogy nem lehet csak úgy megmondani, hogy az embereknek tovább kell dolgozniuk.
Egy dán munkás, aki a DK médiájának nyilatkozott, kifejezte, hogy a változtatás ésszerűtlen, és hogy míg az íróasztal mellett dolgozók helyzete más, addig a fizikailag megterhelő munkát végzők számára ez további nehézségeket okoz.
A nyugdíjkorhatár Európán belül eltérő: Olaszországban a korhatár szintén 67 év, de mivel ott is a várható élettartamnál szokás módosítani, jövőre itt is nőhet. Ezzel szemben Svédországban 63 éves kortól lehet nyugdíjjogosultságot kérni, míg az Egyesült Királyságban 66 éves kortól érhetők el a nyugdíjak.
Franciaországban hasonló felfordulást okozott, amikor 2023-ban a nyugdíjkorhatárt 62-ről 64-re emelték. Ezt a törvényt Emmanuel Macron elnök szavazás nélkül terjesztette elő, miután nem sikerült többséget szereznie a parlamentben a törvény támogatására.
Dánia új nyugdíjkorhatára és a várható élettartam közötti kapcsolatok és a társadalmi hatások komoly diskurzust generálnak, amely a politikai és társadalmi szféra figyelmét is felkelti.
Főkép forrása: 444.hu
