Politikai Krízis Dél-Koreában: Az Elnök Elmozdítása a Hadiállapot Bevezetése Után
December 3-án a világ figyelme Dél-Koreára irányult, amikor Jun Szogjol elnök váratlanul hadiállapotot hirdetett. A bejelentés során Jun „kommunista erők” tevékenységéről, valamint az észak-koreai beavatkozásról beszélt. Az elnök egyben az ellenzéki többségű törvényhozást is az ország bénításával vádolta.
Dél-Korea elnöki rendszere szerint az államfő jelentős politikai hatalommal rendelkezik. Az elnöki posztot nemrégiben még a konzervatív pártok támogatta Jun Szogjol töltötte be, míg a 2024-es választások óta a törvényhozásban baloldali többség van jelen. Jun az ellenzéki nemzetgyűlést próbálta megkerülni a hadiállapot bevezetésével, ám próbálkozása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Alig több mint egy héttel a hadiállapot kihirdetése után a nemzetgyűlés sikeresen megvonta az elnöktől a rendkívüli jogkört, majd egy héttel később egy bizalmatlansági indítvánnyal Jun Szogjolt is elmozdították tisztségéből. Az elnöki feladatokat átmenetileg Han Duk-szu miniszterelnök látja el.
A bizalmatlansági indítvány azt állította, hogy Jun „zendülés” bűncselekményét követte el, mivel katonai erőt vetett be a törvényhozás ellen. Bár a katonák körbevették a parlamentet, a nemzetgyűlés ülésezett és visszavonta a hadiállapotot. A koreai alkotmány szerint a törvényhozásnak joga volt erre, így Junnak rögtön vissza kellett vonnia döntését.
Jelenleg Jun Szogjol ellen bűnügyi eljárás folyik, zendülés vádjával. Őrizetbe ugyan nem vették, de eltiltották az ország elhagyásától, ami gyakran letartóztatást megelőző lépés Dél-Koreában. Jun védekezése szerint jogköre kiterjedt a megtett intézkedésekre, és eredményesnek ítéli elnökségét. Ha elítélik, ő lehet az első koreai elnök, aki börtönbe kerül a hivatalban töltött ideje alatt, bár két másik államfőt már eltávolítottak bizalmatlansági indítvánnyal, és volt elnökök is ültek már börtönben az ország történetében.
Főkép forrása: 24.hu
