Az Alkotmánybíróság döntött: Az alternatív kommunikációs eszközöket támogatni kell
Egy évvel ezelőtt perelte be a halmozott fogyatékossággal élő Zoltán Ágoston az egészségbiztosítót (NEAK), mert visszautasították egyedi méltányossági kérelmüket, amellyel beszédpótló eszközre kért támogatást. A NEAK azt állította, hogy az alternatív kommunikációs eszközök nem minősülnek gyógyászati segédeszköznek, ezért elutasították a kérelmet.
Az ügy az Alkotmánybíróságra került, amely szerdán ítéletet hozott az ügyben. A bíróság kimondta, hogy jogsértő volt a NEAK eljárása, és hogy a tablet és a szoftver gyógyászati segédeszköznek minősülnek, hiába nem voltak regisztrálva orvostechnikai eszközként. Ezért a bíróság kötelezte az egészségbiztosítót egy új eljárás lefolytatására.
Az ügy háttere az volt, hogy Zoltán Ágoston, aki halmozott fogyatékossággal él, nem képes beszéddel kommunikálni. Az alternatív kommunikációs eszközök segítségével azonban képes önálló döntéseket hozni és kommunikálni a külvilággal. Az Alkotmánybíróság döntése szerint a NEAK nem állt helyt az ügy érdemi vizsgálata során, és most új eljárást kell lefolytatnia az ügyben.
A bíróság végzése alapján a NEAK köteles személyközpontúan, a kérelmező állapotára figyelemmel vizsgálni az egyedi méltányossági kérelmet, és ennek megfelelően folytatni az eljárást Zoltán Ágoston ügyében. Fellebbezésnek nincs helye, így a NEAK csak a Kúriához fordulhat további intézkedésért.
Az Alkotmánybíróság döntése alapján tehát a fogyatékossággal élők alternatív kommunikációs eszközeinek támogatása jogszabálysértő volt, és ezen a területen szükséges a méltányossági eljárások helyes és érdemi vizsgálata. A jogi precedens értékes lehet a jövőben hasonló ügyekben is, amely igazságot szolgáltathat más fogyatékossággal élő embereknek is.
Főkép forrása: 444.hu
