Az Izraeli-Hamász konfliktus legfrissebb hírei
Erre a kérdésre kereste a választ helyszíni tudósítónk, Sasha Vakulina.
A két hónapig tartó tűzszünet felrúgása után Izrael elvileg egy minden eddiginél nagyobb szárazföldi műveletet tervez a Gázai övezetben. Több tízezer katonát vethetnek be a terület megtisztítására és teljes elfoglalására – tudta meg nemzetközi tudósítónk Sasha Vakulina, aki az elmúlt napokban Izraelben próbált meg közel kerülni a tűzhöz.
Szerinte másfél évvel a Hamász október 7-i brutális terrortámadása után Benjámín Netanjáhú miniszterelnök elszántabb, mint valaha. Kész határozottan fellépni, hogy elérje céljait. Ez pedig nem más, mint a Hamász teljes megsemmisítése. Viszont egyre több izraeli tart attól, hogy az újabb hadjárat veszélybe sodorná a még Gázában raboskodó túszok életét.
A Hamász még mindig nem engedett el 59 foglyot, de az izraeli hírszerzés szerint közülük már csak 24-en lehetnek életben.
A Nova zenei fesztivált ért támadás egyik túlélője szerint most a kormánynak arra kéne koncentrálnia, hogy hazahozza őket.
„Tudom, hogy másfél év telt el a mészárlás óta és sokan már visszatértek a korábbi életükhöz. De mi, túlélők addig nem nyugodhatunk, amíg mindenki haza nem ér. Nem tudom, hogy a kormány mit tervez, de az embereknek a túszok kiszabadítása a legfontosabb.” – mondta Ron Segev.
Thomas Hand, akinek 10 éves lánya 50 nap Hamász-fogság után szabadult ki, épp fordítva látja. Szerinte a terroristák csak a tettekből értenek, a szavak nem hatják meg őket.
„Csak azért egyeztek bele a tűzszünetbe és a túszok átadásába, mert a szárazföldi műveletek sikeresek voltak és azt érezték, hogy ki fogják irtani őket”- vélekedett.
A kérdésre, hogy van-e esély arra, hogy a palesztin Hamász-ellenes tüntetők belülről fogják megreformálni az övezet működését, Thomas Hand azt válaszolta, hogy van, de kevés.
„Már az is reményteli, hogy sokan vannak, akik az életüket is hajlandók lennének feláldozni a békéért. De rövid távon nem valószínű, hogy a civilek bármit is eltudnak majd érni egy fegyveres szervezettel szemben. Ha az ENSZ és az egyiptomi hadsereg összefogna az izraeli haderővel és együttesen bevonulnának Gázába, akkor a segítségükkel le lehetne rázni a Hamász igáját” – vázolt fel egy számára reményteli forgatókönyvet az édesapa, aki egyet ért Netanjahu kormányfővel abban, hogy egyelőre még hiba lenne teljes önigazgatási jogot adni a gázai palesztinoknak.
Március elején Izrael leállította a Gázai övezetben élő mintegy 2 millió gázai palesztin számára addig folyósított élelmiszer-, üzemanyag-, gyógyszer- és humanitárius segélyszállítmányokat.
E hét szerdán százak követelték Gázában, hogy a Hamász mondjon le a hatalomról. A háború kitörése óta ez volt a legnagyobb Hamász-ellenes megmozdulás a területen. A terrorszervezet 2007 óta egyedül irányítja Gázát, miután az előző évben megnyerte a palesztin választásokat, majd erőszakkal eltávolította az ellenfeleit. A háború alatt a térségben egyre jobban felerősödtek a Hamásszal szembeni nyílt kritikák.
A gázai háború a Hamász 2023. októberi terrortámadásával kezdődött egy izraeli zenei fesztiválon, ahol körülbelül 1200 ember halt meg, további 251 embert túszul ejtettek. Izrael válaszul katonai offenzívát indított Gázában a Hamász megsemmisítésére. Gáza 2,1 milliós lakossága nagy részének el kellett menekülnie otthonról. A becslések szerint az övezetben az épülete csaknem kétharmada megrongálódott vagy megsemmisült, összeomlott az egészségügy, a vízellátás, és súlyos élelmiszerhiány van.
Főkép forrása: euronews
